A külföldi webáruházak, élükön a Temuval, már több bevételt zsebelnek be a magyar bankkártyás vásárlásokból, mint az összes hazai online bolt együttvéve. Minden 100 forint online vásárlásból már 52 forint külföldi kereskedő kasszáját gazdagítja – emelte ki Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Ezzel lényegében már a Temu határozza meg a magyar online kereskedelem zömét.
Míg 2023 végéig az összes online bankkártyás költés több mint hatvan százaléka hazai kereskedőt gazdagított, ez az arány a kínai óriás megjelenésével folyamatosan zsugorodott. De ez nem csak emiatt probléma. A helyzet ugyanis az, hogy a kínaiak kannibalizálják a piacot, az online vásárlás nagyon lassan növekszik, nem bővül a piac, tehát a külföldiek szó szerint elveszik a mozgásteret a többi szereplő elől, növekedésük az ő kárukra történik.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint torzítja a számokat, hogy a hazai bankok döntő része továbbra is internetes vásárlásként könyveli el, ha valaki a bankkártyájáról például a Revolut-számlájára utal pénzt, illetve vannak olyan Magyarországon működő kiskereskedők, amelyek valójában nem hazai cégek, így a náluk történő fizetés ugyancsak külföldi kártyás vásárlásnak minősül. Ugyanakkor Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy a Temu megfelel a magyar jogszabályoknak, így a vásárlói immár utánvételes fizetést is kérhetnek.
Ekkor pedig a futárnál kifizetett összeg már magyar POS-vásárlásnak számít, amit a futárcég utal tovább a kínai multinak.
A szakértő szerint a statisztikákból úgy tűnik, hogy a hazai kiskereskedelemben bankkártyával lebonyolított fizetéseknek tartósan 20-25 százalékát teszi ki az internetes vásárlások értéke. Ez pedig azt mutatja, hogy érdemben már nem tud gyorsabban nőni a hazai webshopok forgalma, mint amilyen mértékben maga a kiskereskedelem bővül.
Amiben a hazai online vásárlás előrébb tudott lépni, az az, hogy az online vásárlások értéke (egy-egy vásárlás során) 15 százalékos bővülést mutatott fel, szemben a teljes bankkártyás forgalom mindössze 11,2 százalékos növekedésével.
Mindez azt eredményezte, hogy az egy online vásárlásra jutó átlagos kosárérték egy év alatt 16 923 forintról több mint tíz százalékkal 18 745 forintra emelkedett.
Gergely Péter szerint normális esetben most arról kellene vitatkozni, hogy jó hír-e az, ha például az áruk drágulása miatt kell magasabb összegeket fizetni, de a valóság mást mutat. A külföldi internetes vásárlások átlagos kosárértéke ugyanis egy év alatt csaknem harmadával, 17 251 forintról 22 639 forintra nőtt. Azaz a külföldi online kereskedőknél átlagosan ötödével többet költünk egy-egy vásárlásnál, mint a hazai internetes áruházaknál.
