Rákosi Mátyás visszatér   

A körözés alatt álló, viszonylag ismeretlen kommün alatti népbiztos, Rákosi Mátyás titokban hazatér Kun Béla megbízásából Magyarországra, hogy felélessze a kommunista pártot. Szinte rögtön leleplezik és letartóztatják. A fajvédők előtte üdvözölték a szervezkedés előfutárát, a Vági-féle szocialista pártot. Bethlen István miniszterelnök egy rangos genfi lapban cikket publikál, amelyben a béke mellett teszi le a garast, viszont a trianoni szerződés tiszteletben tartását a többi állam részéről is megköveteli. A margitszigeti ünnepségen hatszáz új leventét avatnak.   

Rákosi Mátyás 1934-ben. Forrás: mek.oszk.hu 

Az Est emlékeztet rá, hogy a fajvédők lapjai milyen lelkesen ünnepelték a Vági-féle szélsőbaloldali mozgalmat. A Nép azt írta áprilisban:

Vági István, aki ma a szociáldemokrata ellenzék vezére és feje, kitűnően látó szemmel figyeli meg az eseményeket.

 A Gömbös Gyula későbbi kormányfő érdekeltségi körébe tartozó Szózat pedig úgy méltatja őket: ha „a magyar munkásságnak az a része, amelyiknek felnyílott a szeme és amely megunta a pártvezetőség terrorját, kiáll az eddig vállára nehezedő járomból […] ezt a lépését még akkor is helyeselhetjük, ha a politikai célkitűzések terén ellenfélként állunk szemben a magyar munkásságnak eme részével is”. 

Egy tekintélyes svájci lap, a Revue de Geneve cikket közöl Bethlen Istvántól. A magyar kormányfő kifejti: a költségvetés példásan sikeres helyreállítása során

a magyar nemzet minden tagja elment az önfeláldozás legvégső határáig és hazafiságból lemondott minden feleslegéről, sőt még a szükséges jövedelmének egy részéről is.

Ezért a kormány olyan nagyszabású politikai célokat is kitűzhet, mint a magyar alkotmányosság helyreállítása. Hangsúlyozza: „Külső politikánk változatlanul azt a vonalat követi, amelyet a békeszerződés megvont és amelyet Magyarország mostani viszonyai meghatároznak. A békét akarjuk, úgy kifelé, mint befelé. De amikor tiszteletben tartjuk a trianoni szerződés rendelkezéseit, akkor azt hisszük, hogy jogunk van viszonosságot követelni a többi szerződő féltől.” 

Horthy és leventesereg a szigeten 

Leventeavatásról számol be a Pesti Hírlap szeptember 25-én. Azt írják: a „verőfényes napsütésben gyönyörű ünnepség színhelye volt a MAC margitszigeti sporttelepe, ahol a Beszkárt (a budapesti közlekedési vállalat akkori neve – a szerző) Levente Egyesületének hatszáz tagját avatták fel a szokásos szertartások között a fellobogózott, díszbe öltöztetett pályán, amelynek virágos tribünjén Horthy Miklós kormányzó és felesége is helyet foglalt.” Tíz szakaszba osztva vonul fel az ünnepségen a leventesereg, amely a Beszkárt fiatal alkalmazottaiból áll.
 

A Himnusz után festői látványt nyújtott a 600 főnyi leventecsapat zenére végzett szabadgyakorlata, amely után sportversenyeket bonyolítottak le.

A versenyeket követően némajátékot mutatnak be a fiatalok. „A zöld ruhás leventék egymás mellé helyezkedve ültek le arra az előre megjelölt határvonalra, amely Csonka-Magyarország területét jelképezte. Majd Gidófalvy Zsuzsanna tisztviselő surrant be a leventék között a kör közepén felállított dobogóra, Hungáriát jelképező fényes ruhában. Ekkor a leventesereg egy emberként pattant fel helyéről, hogy rohammal helyezkedjen el azon a vonalon, amely a régi és jövendő Magyarország határait jelenti.” 

Borítókép: Táborozó leventék Balatonaligán 1937-ben (Forrás: Fortepan / Zádori Ferenc)