Cegléden ünnepélyes keretek között nyitják meg a Faluszövetség századik kiállítását ― számol be róla a Budapesti Hírlap szeptember 1-jén. Horthy Miklós kormányzó megnyitó beszédében feleleveníti: öt évvel azelőtt ő is jelen volt a szövetség alakuló ülésén és működését azóta is állandó figyelemmel kíséri. Úgy folytatja: „Megelégedéssel láttam azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt öt év alatt a szövetség kitűzött céljainak megvalósításán, a falu kultúrájának emelésén fáradozott.” Majd a házigazdákat méltatja: „Talpraállásunkba vetett hitemet nagyban erősíti az, amit Cegléd népének a haza földjéhez való ragaszkodásáról, a mezőgazdasági munka iránti szeretetéről régebben is tudtam és újabban is hallok. […] Hála Istennek, népünk széles rétegeiben a földhöz való ragaszkodás érzése még nem lazult meg. Cegléd népe pedig ezen a téren külön elismerést érdemel. Úgy tudom, hogy az a terület, amelyet a ceglédiek akár sajátjukként, akár bérlet alapján a város határán kívül művelnek mezőgazdaságilag, messze meghaladja magának a városnak a mezőgazdasági művelés alatt álló területét. A ceglédiek ezzel a vállalkozási kedvnek, a földhöz és a gazdasági munkához való előszeretetüknek példát adó jelét adják.” A ceglédi ipartestület kultúrházának alapkőletételénél arról beszél:
Mai szegénységünkben a legnagyobb tőkénk a nemzeti kultúránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen akarattal, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy nemzeti kultúránkat megőrizzük, sőt minél gazdagabbá tegyük.
Ezt a nemes célt szolgálja az ipartestület kultúrháza. A MOVE helyi sporttelepének átadásán Horthy úgy fogalmaz: „rájöttünk arra, hogy […] a nemzet voltaképpen a szellemében és erejében él. Nemzeti szellemről, nemzeti erőről pedig csak ott lehet szó, ahol a nemzeti eszme a nemzet életének minden vonatkozását áthatja.”
Károlyi Mihály volt forradalmi puccsista miniszterelnök és köztársasági elnök szeretne hazajönni ― ad róla hírt a Friss Ujság szeptember 2-án. Mint írják, a Kúria által is jóváhagyottan vagyonelkobzásra ítélt radikális baloldali politikus a Manchester Guardiannek azt fejtegeti:
miután a Népszövetségnél sem tudott hangulatkeltésnél többet elérni, most a végsőkig szánta el magát s attól sem idegenkedik többé, hogy a magyar bíróság előtt feleljen tetteiért.
A baloldali angol lapnak hangsúlyozza: „nem nyugszik meg az ítéletben, amely szerinte az 1918. évi és az azt megelőző tények nem ismerésén vagy félreismerésén alapul.” Úgy véli, a piavei katasztrófa (ti. a Monarchia csapatainak súlyos veresége az olaszoktól 1918 nyarán – a szerk.) után már nem lehetett nagy reménységgel nézni a tárgyalások elé és méltán hihette, hogy sikerül egy olyan megegyezést kierőszakolnia főleg a franciákkal folytatott tárgyalásai alapján, „amely Magyarország akkori válságos helyzetében mégiscsak a legjobb”. Ezért mindent elkövet, hogy a perét újratárgyalják, akkor is, ha a bizonyítékai ellenére újra elítélik. „De mégis hazajövök, mert haza akarok jönni.” Hozzáteszi a lap: prágai hírek szerint Károlyi Poincaré volt francia elnököt és Masaryk cseh köztársasági elnököt is tanúként kívánja megidézni az újrafelvételi perben.
