Fejlődő kisüzemek a húsiparban

Kihasználatlanok a húsipari vágókapacitások, a nagyüzemek még mindig a tíz évvel előtti exportteljesítményeket produkálják, miközben mellettük fejlődnek a kisüzemek. Lendületük azonban megtörhet, ha nem alkalmazzák az egyre több vállalatnál már bevezetett minőségbiztosítást, az ISO 9001 tanúsítási és a HACCP rendszert. Ha nem vezetik be ezen ellenőrzési rendszereket, akkor könnyen kieshetnek a piacról. A rendszerek kiépítéséhez és a felzárkózáshoz segítséget nyújtanak a már működő PHARE-programok és a rövedesen elinduló SAPARD-program is – jelentette be Vonza András agrárminiszter tegnap az Európai Élőállat és Húskereskedelmi Szövetség (UECBV) Budapesten tartott közgyűlésén. A miniszter arra is rámutatott, hogy megváltoztak az ágazatban a tulajdonviszonyok, mert míg a teljes élelmiszeripar magánkézbe került és a külföldi befektetők a jegyzett tőke 62 százalékát mondhatják magukénak, addig a húsiparban kisebb az arányuk, az ágazatban rejlő kisebb jövedelmezőség miatt. Vonza András arra is kitért, hogy csökkenő tendenciát mutat a mezőgazdaság részesedése is a hazai gazdaságban, az agrárszektor 1999–2000-ben a GDP 5 százalékát adta, a munkavállalók 6,5 százalékát foglalkoztatta, ez exportból pedig 10 százalékkal részesedett az élelmiszeriparral együtt.Magyarország évtizedek óta mentes a járványos állatbetegségektől, és BSE egyáltalán nem fordult elő – szögezte le Vonza András. Hozzátette: a magyar állat-egészségügyi hatóságok rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-ipari előírások betartását, és felkészültek arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően alkalmazzák a közösségi joganyagot. A miniszter megjegyezte, a hazai vonatkozó jogszabályokat már harmonizálták az uniós előírásokkal. Mindezek együttes eredménye, hogy a magyar húspiac megtalálta helyét a gazdaságban, és termékei a külpiacokon is elfogadottakká váltak – tette hozzá.David Francis Roberts, az EU mezőgazdasági bizottságának főigazgató-helyettese hangoztatta: a nemzeti kormányok a protekcionista kereskedelmi politikától a liberális felé tartanak, ami megfelel a jelenlegi WTO-megállapodásokban foglaltaknak, bár a megállapodást várhatóan újratárgyalják, figyelembe véve az AGENDA 2000 megállapításait is. Zajlik a Közös Agrárpolitika (CAP) reformja is, amely szoros kapcsolaban van az EU és a csatlakozásra váró országok agrártárgyalásaival is, de kihatással van a WTO-megállapodásokra is, ugyanis a CAP változásától függ az elkövetkezendő WTO-szerződések alakulása is.Zám András, az UECBV hazai képviselője elmondta: e konferencia elsősorban az utóbbi időben súlyos gazdasági károkat okozó állatbetegségek – BSE, száj- és körömfájás – megelőzéséről és a élelmiszer-biztonságról szól, mert a fogyasztók bizalma megrendült a húsokkal szemben, ami néhány országban fogyasztáscsökkenéshez vezetett. Külföldi prognózisok szerint a bizalmatlanság akkora, hogy a következő öt évben az EU-ban 10–60 százalékkal csökkenhet a húsfogyasztás.Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmondta, hogy a jelenlegi 385 forint körüli felvásárlási árak, az intenzív sertésimport és a forint erősödése miatt nehezen tartható a VHT kormánynak tett ígérete, hogy a sertéshús bolti ára nem emelkedik 1100– 1200 forint fölé. Az ígéret betartásának feltétele lenne az is, hogy az agrártárca által ígért rendeletmódosítások is megszülessenek: a termékpályát zártabbá kell tenni, csakúgy a minőségi támogatás igénybevételét is. Ha ez nem történik meg, úgy 100–200 forintos kilogrammonkénti árnövekedés is bekövetkezhet.