Illés kezdeményezi a csendrendelet visszaállítását

Az Európai Unió (EU) várhatóan a nyár folyamán elfogadja a közösség valamennyi tagállamára kötelező, átfogó zajrendeletét, amelyet Magyarország a jogharmonizációs folyamat alapján még ebben az évben, a hazai viszonyokra alkalmazva kíván átvenni. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke kezdeményezi a korábban megszüntetett csendrendelet visszaállítását.A zajpanaszokat a városi lakosság jelentős része egész Európában a levegő szennyezettsége után következő legsúlyosabb környezeti ártalomnak tartja. A legfejlettebb gazdasággal rendelkező országokat tömörítő OECD 1991-ben kiadott tanulmánya szerint a 80-as években a tagállamokban már több mint 130 millió ember élt zajos környezetben. Egy német felmérés szerint Kölnben például a lakosság 15 százaléka a zajterhelés miatt költözött új lakhelyre. A hazai adatok még ennél is riasztóbb helyzetről számolnak be: Magyarországon a zavaró mértékű zajszennyezés a városi lakosság felét érinti. Mindez Budapesten például egymillió embert jelent.A zajszennyezés és a védekezés jelenleg érvényes magyarországi szabályozása egy 1983-ban hozott minisztertanácsi rendeletre és az Egészségügyi Minisztérium 1984-ben kihirdetett szabályozására alapul. Ez utóbbi az egészségügyi határértéket 65 decibelben határozta meg. A szakemberek szerint mindez jelenleg is elfogadhatónak mondható, a jogszabály korszerűsítését ennek ellenére mégis fontosnak tartják. A megengedett határérték fölötti, állandósuló zajártalom ugyanis nemcsak halláskárosodást, de idegrendszeri és keringési megbetegedéseket is okozhat. Annak ellenére, hogy minden embernél eltérő a zaj ingerküszöbe, az egészségügyi kutatások bebizonyították: a 65 decibel feletti, állandó zajterhelés a szívinfarktus egyik rizikófaktora is lehet. A felmérések alapján tudjuk, hogy a zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, gyakori a figyelmetlenség, romlik a koncentráció, ami jelentősen növeli a balesetveszélyt. A megfigyelések szerint zajos környezetben az emberek agresszívebbekké válhatnak, ami további társadalmi és egészségügyi problémákhoz vezethet.A környezetvédelmi hatóságokhoz a legtöbb panasz a lakóépületek között, vagy azokon belül működő kisipari tevékenység, a szórakoztató és vendéglátó-ipari egységek, valamint a közúti zajszennyezés miatt érkezik. A Környezetvédelmi Minisztériumban (KÖM) a közelmúltban elkészítették Budapest zajtérképét, amely négyszáz egész napos mérés eredményét foglalta magában. Mivel az itt feltüntetett adatok csak jelentős mértékű forgalomváltozás mellett módosulhatnak, ezért mindezt viszonylag stabil és hoszszabb távon is megbízható zajtérképnek lehet tekinteni. Az interneten is elérhető térképen jól látható: a főbb közlekedési útvonalak, felüljárók, csomópontok mentén az egészségügyi határértéket folyamatosan meghaladja a zajterhelés. A kiemelt helyeken nappal átlagosan 74–77 decibel közötti értékeket mértek, éjszaka pedig ennél csak 4–7 decibellel kevesebbet mutattak ki. A felmérés alapján az utak mentén több helyen is védőfalakat kell építeni, a XVIII. kerületben, a repülőtér mentén pedig ablakcsereprogram indult. Az elmúlt évtized legnagyobb magyarországi zajterheléscsökkentő beruházását tavaly adták át. A mintegy másfél milliárd forintos beruházás révén az M1-es és M7-es autópálya közös, bevezető szakaszán zajgátló falrendszert alakítottak ki.Kovács Endre, a KÖM környezeti elemek védelme főosztály vezetőhelyettese lapunk kérdésére elmondta: jelenleg még az EU-ban sincs olyan egységes szabályozás, amely átfogó módon vizsgálja a zajterhelést. A jelenleg hatályos rendeletek a különböző gépek és berendezések zajkibocsátási határértékét külön-külön, direktívákban rögzítették. A közösségben már három éve dolgoznak az új, átfogó szabályozás létrehozásán, amellyel várhatóan a nyár folyamán végeznek. Megtudtuk: a KÖM ezt követően, de még az idén a jogharmonizációs folyamat részeként átveszi az EU új rendeletét. Kovács Endre elmondta: ismeretei szerint az EU a korábbi szemléletével szakítva, a környezetbe kibocsátható zaj nappal és éjszaka megengedhető felső határértékét fogja meghatározni. Hozzátette: a tagállamok a nemzeti szabályozás során az egységes irányítási elvtől csak a szigorítás irányába térhetnek el.Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint úgy kell bevezetni a magyarországi szabályokat, hogy azok teljes összhangban legyenek az EU-s normákkal. Elhibázott lépésnek nevezte az egykori csendrendelet megszüntetését, amelynek országos szintű visszaállítása érdekében először a Fidesz frakcióján belül, majd a környezetvédelmi és gazdasági tárcánál kezdeményez egyeztető tárgyalásokat.

---