Jegymozgató spekuláció

Az idén hamar beköszöntött az uborkaszezon a pesti tőzsdén. A mögöttünk álló héten a befektetők már a nyáron szokásos érdektelenséget mutatták: sem a vételi, sem az eladási oldalon nem volt különösebb aktivitás, így a részvényszekció forgalma visszacsúszott a napi hárommilliárd forint körüli szintre. A tőzsdeindex szintén negatív irányba mozdult el: 117 pontos – 1,7 százalékos – süllyedés eredményeként hétezer pont alá került.Hozzávetőleg annyit csökkent az elmúlt héten a tőzsdeindex, mint amennyit az azt megelőző öt kereskedési napon nyert, így most a két héttel ezelőttihez hasonló szinten áll a BUX. A visszaesést nagyrészt az OTP 4,5 százalékos, valamint a Matáv 3,8 százalékos vesztesége okozta. A legnagyobb hazai bank részvénye 15 205 forinton, a telefonpapír 885 forinton zárta a hetet. Süllyedő ára újabb és újabb vevőket csalt elő. A piaci átlagnál kisebb, 0,8 százalékos áresést szenvedett a Mol, a Richter pedig fél százalékkal drágult. Három-négymilliárd forintnyi részvényforgalom bonyolódott az utóbbi napokban a pesti tőzsde részvényszekciójában, ami nem egy alkalommal a spekulánsok számára nyújtott kedvező lehetőségeket.A NABI fellélegezhetA kisszámú ajánlatok idején viszonylag könnyen befolyásolhatók az árfolyamok. Egy-egy várakozás, hír vagy álhír jókora elmozdulást képes – ideig-óráig – előidézni. Az előző hét végén vált meg egymástól a NABI Rt., valamint könyvvizsgálója, a Deloitte and Touche. A tőzsde azonban pünkösd után tudott reagálni arra, hogy a társaság 2000. évről szóló pénzügyi beszámolóit szokatlanul szigorú záradékkal látta el a könyvvizsgáló, mert a június elsejei közgyűlés napján – ahol tetőpontjára jutott a szakmai vita – a tőzsde felfüggesztette a papír kereskedését. A befektetők reakciója nem maradt el. A NABI a közgyűlés előtti hetekben jellemzően 3700–3800 forint között forgott. Pünkösd után egészen 3550 forintig esett a kurzus, ahonnan a hét végéig 3625 forintig kapaszkodott vissza. Pénteken a buszgyártó menedzsmentje sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hitelező bankjai megadták számukra azokat a nyilatkozatokat, amelyet a Deloitte hiányolt. Az ügy megnyugtató lezárását az szolgálná, ha a társaság nem várna a jövő év tavaszáig, hanem új könyvvizsgálójával, a KPMG-vel auditáltatná mérlegét. (Egyéb információink a 11. oldalon.)Az elmúlt hét vége is hozott egy olyan társasági hírt, amelyre mától tudnak majd reagálni a befektetők. Pénteken a tőzsdezárás után jelentette az MTI, hogy a Mol kiesett a gdanski kőolaj-finomító részvényeinek 75 százalékáért folyó versenyből. A Nafta Polska lengyel állami holding pénteki nyilatkozata szerint a részvénycsomag értékesítéséről már kizárólag a brit Rotch Energy Ltd.-vel folytatják a tárgyalásokat. Az elmúlt néhány hét alatt a Mol árfolyamába az a várakozás épült be, hogy megnyerheti brit versenytársával szemben a pályázatot, ezért e héten korrekcióra számíthatunk. Ugyanakkor a Mol a bejelentést követően közölte, hogy továbbra is a regionális fejlődés elkötelezettje, s folytatja a lehetőségek felkutatását a lengyel piacon, annak érdekében, hogy bemutassa: kész a lengyel olajipar résztvevőivel partneri kapcsolat kiépítésére. A társaság nyilatkozata többek között azt jelentheti, hogy amenynyiben a következő négy hétre tervezett kizárólagos tárgyalások a Rotch Energyvel nem vezetnének eredményre, akkor ismét ringbe szállna a gdanski finomítóért.Halasztott döntésKedvezőbb hír érkezett a hét végén az OTP akvizíciós kísérletével kapcsolatban. Amint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, a legnagyobb hazai bank Szlovákiában tett ajánlatot az ötödik legnagyobb ottani pénzintézet, a Fejlesztési és Beruházási Bank (IRB) 69,56 százalékos részvénycsomagjának megvételére. A privatizációs döntést pénteken későbbre halasztották. A befektetők tehát a héten újraértékelhetik az ezzel kapcsolatos esélyeket. (A legfrissebb információinkat lásd külön cikkünkben.)Sokkal kevesebb támpontjuk van a kárpótlási jegyek tulajdonosainak, ugyanakkor a jegy piaca az elmúlt hét második felében az érdeklődés középpontjába került egy olyan újságcikk nyomán, amelynek állításait az illetékesek a megjelenést követően azonnal cáfolták. Az előzmények: egy hónappal korábban a kárpótlási jegyek árfolyama 395 forint volt, ahonnan az elmúlt hét szerdájáig ütemesen ereszkedve, 310 forintig süllyedt. A Népszabadság csütörtökön arról számolt be, hogy a devizaliberalizációval párhuzamosan a kárpótlási jegyek felhasználásával kapcsolatban is kedvező változások következhetnek. A tőzsdén aznap, majd pénteken szintén húsz százalékkal drágult a kereskedés első perceiben a papír, aminek következtében a nap hátralévő részére felfüggesztették a papír adásvételét, a kereskedési szabályzatnak megfelelően. A felfüggesztések után jelentős vételi ajánlatok maradtak az ajánlati könyvben. Ez jelenthet valós vételi érdeklődést, de az is számos hasonló esetben megtörtént már – és természetesen semmi nem tiltja –, hogy az ilyen ajánlatokat visszavonják, mire újra megnyílik a kereskedés lehetősége. Nem tudni, hogy meddig tart a vásárlók bizalma a jegyek jövőbeni, kedvezőbb felhasználását illetően. Az elmúlt egy évben 893 forint volt a maximális árfolyama, jellemző ára 500 forint körül mozgott. Mindenesetre a jegytulajdonosok számára jól jött az éves mélyponton a lendületet adó lapértesülés.Várnak a vevőkHasonló fellendülést láthattunk korábban a Skála piacán, noha ebben az esetben nem köthető egyetlen naphoz a fordulat, s az elmúlt hét azt mutatja, hogy legalábbis szünetel a vételi kedv. A hosszú ideig névértéke alatt forgó részvény iránt az áprilisi közgyűlést megelőzően kezdtek figyelni a befektetők. A spekulánsok a tulajdonosi kör átrendeződésére számítottak. Elterjedt ugyanis, hogy az 55 százalékos tulajdonos német Tengelmann-csoport kiszállna az ingatlanhasznosítással és kiskereskedelemmel foglalkozó társaságból. A közgyűlésen mégsem történt ilyen bejelentés, a részvényesi struktúra lényegében változatlan maradt. A lehetséges vevőnek, valamint a többségi tulajdonos eladónak úgy kell megtalálnia a kölcsönösen elfogadható vételárat, hogy a társaság kereskedelmi tevékenysége tavaly mintegy kétmilliárd forint veszteséget okozott, ugyanakkor az ingatlanvagyon a tőzsdei kapitalizáció többszöröse, s az ingatlanhasznosítás nyereséges. A kereskedelmi tevékenységet magába foglaló S and C Áruházlánc Rt. közelmúltban bemutatkozott új elnök-vezérigazgatója, a németországi kiskereskedelemben hosszú gyakorlatot szerzett Hans Joachim Schleif az év eleje óta a Skála és Centrum áruházakból létrehozott áruházlánc nyereségessé tételén dolgozik. Az új vezető erre az évre a tavalyihoz hasonló veszteséget prognosztizált, ugyanakkor arra számít, hogy a bevételek növekedését követően a kereskedelmi tevékenység is nyereséges lehet a Skála-csoporton belül. Azt a lehetőséget, hogy a Tengelmann kiszállna a Skálából, Hans Joachim Schleif sem cáfolta. Amint mondta: „Egy részvénycsomag egyetlen éjszaka gazdát cserélhet.” Az elmúlt héten kevés üzlet született a Skála papírjaira, noha az árfolyam tartja az 1100 forintos szintet, s ennyiért csak ritkán van eladási ajánlat.