Az MSZP vezérkara a közelmúltban több ízben kiállt a MiG–29-es vadászrepülők középtávú megtartása mellett, miközben Ábri Judit, Kovács László pártelnök PR-tanácsadója egyben annak a német–orosz vállalkozásnak is hasonló szolgáltatást végez, amely tavaly elesett a MiG-ek húszmilliárd forintos modernizációs munkálataitól. A megállapodásért nyíltan lobbizott a konzorcium német tagjának alkalmazásában álló Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere is. A háttérben feltűnt a kisgazda érdekekre hivatkozva Kelemen László is, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke.Magas rangú tárgyalódelegáció szakértőkből álló előfutárcsapata érkezett április 17-én Kecskemétre, a haderő Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisára. A négy napon át tartó megbeszélés középpontjában az állt: miként „engesztelhetik ki„ a német– orosz MiG Aircraft Product Support GmbH (MAPS) konzorciumot a MiG–29-es vadászgépek már részletesen kidolgozott, ám tavaly nyáron nemzetbiztonsági okokból elvetett modernizációjának elmaradása miatt.A bázison folytatott tárgyalások szakmai mederben maradtak: a Honvédelmi Minisztérium (HM) Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalának munkatársai mellett a Magyar Honvédség repülési szakértői arról egyezkedtek a Franz-Josef Jakobi által vezetett MAPS-os delegációval, hogy milyen feltételek mellett végezné el a vállalkozás a MiG-ek halaszthatatlan karbantartását. Amennyiben ugyanis nem hoszszabbítják meg a vadászgépek engedélyezett üzemidejét, könnyen előfordulhat, hogy hamarosan egyetlen repülő sem szállhat fel. Ez pedig igencsak kínos lenne, hiszen az F–16-osok vagy a Gripenek leghamarabb 2003-ban jöhetnek be az országba. Az eredeti húszmilliárd forintos modernizációs tervvel szemben zsebpénznek számító néhány milliárd forintos munkák során a MiG–29-esek „sárkányainak”, hajtóműveinek és egyes berendezéseinek nagyjavítására kerülne sor, így 2004 végéig kapnának „forgalmi engedélyt” a vadászrepülők. A német fél több ajánlatot is előkészített, amelyek főként abban különböznek, hogy a gépek mekkora hányadát javítsák Németországban és mekkorát itthon.Úgy tudjuk: a honvédség képviselői közölték: a hazai kapacitáshiány miatt a vadászrepülők németországi, manchingeni nagyjavításáról egyezkedjenek tovább.A szakmai tervet végül április 20-án Budapesten, a HM beszerzési hivatalában döntéshozói szintre emelték. A „tárgyalásos beszerzési eljárás” – amint Szabó János honvédelmi miniszter megerősítette lapunknak – jelenleg is folyik. Információink szerint mellékesen felmerült, hogy a választott módszer nehezen hozható összhangba a közbeszerzési törvénnyel, így jogszerűsége kétséges, ám végül mégsem változtattak eljárást. A budapesti találkozón ugyanakkor megjelent Volker Paltzo, a MAPS vezérigazgatója is. Tolmácsként pedig Ábri Judit kísérte, aki főállásban a Magyar Szocialista Párt vezető politikusai, köztük Kovács László pártelnök személyes PR-tanácsadója. Ehhez arc kell – értékelte a hölgy feltűnését egy, a kecskeméti, majd a budapesti találkozón is részt vevő forrásunk. Ábri Judit a német üzletemberek kísérőjeként ugyanis minden korábbi MiG-modernizációs tárgyaláson részt vett. Szerepe egybehangzó állítások szerint több volt, mint egyszerű tolmács, sőt a Magyar Nemzetnek maga is elismerte, hogy „tanácsadói feladatokat látott el a MAPS megbízásából”. Eközben a médiaszereplésekre általa felkészített Kovács László több ízben is – legutóbb május 22-i sajtótájékoztatóján – felszólalt a nyilvánosság előtt a MiG-ek középtávú megtartása érdekében, hivatkozva a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról szóló országgyűlési határozatra. Juhász Ferenc, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista alelnöke pedig számos hasonló tartalmú felszólalása mellett bizalmas dokumentumokat hozott nyilvánosságra egy másik felújítási tervről, nevezetesen a vadászgépeknek az ÁPV Rt. hatáskörébe tartozó, az orosz államadósság terhére történő felújításáról. A kiszivárogtatás mögött többen német ellenérdekeket gyanítottak. Mindenesetre Ábri pártkötődése – több körben is megerősített értesülésünk szerint – az egyik nyomós indok volt az eredeti beruházás leállítása mellett.Az összeférhetetlenségről Ábri Judit másként vélekedett. Szerinte – mondta el beszélgetésünk során – „a politikai barikádok mára olyan magasra emelkedtek Magyarországon, hogy nem születhet olyan üzlet, amelyen az MSZP-hez közelinek hitt személyek akárcsak tanácsadóként is dolgoznak.” Ábri álláspontja alapján a „PR-tanácsadói szakma az ügyvédi munkához hasonlítható profeszszionális szolgáltatás, amelyben teljesen elkülönülnek az egyes ügyfelek.” Mindezt bizonyítandó kiemelte, hogy korábban Antall József és Csurka István mellett is dolgozott, sőt évekkel ezelőtt egy ízben Orbán Viktor és Deutsch Tamás társaságában vacsorázott. A tanácsadó, bár maga is hallott róla, valótlannak és megdöbbentőnek tartja azt a szocialista párt berkeiben elterjedt vélekedést, miszerint a munkakapcsolatnál szorosabb szálak fűzik Kovács Lászlóhoz.Ábri Juditnál azonban közelebb álló résztvevője is volt a szocialista párthoz a MiG-ek modernizálását megcélzó tárgyalásoknak. Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere – aki az első sorokban ült az MSZP június 9-i kongresszusán – a húszmilliárdos beruházásra, majd a közelmúltban a jóval szerényebb nagyjavításra vállalkozó MAPS-konzorcium német tagja, a DASA (DaimerChrysler Aerospace) érdekeiben lobbizott, mint a DaimlerChrysler budapesti képviseletének vezetője. A később lefújt modernizációt előkészítő tárgyalásokon a feladata saját elmondása szerint „a felső szintű politikai kapcsolatok építése volt”, de csak a DASA tavaly nyári összeolvadásáig. Amikor – Ábri Judit által is megerősített – információink szerint magyar kormányzati jelzésre a háttérbe irányította őt a német menedzsment. A volt miniszter szerint ennek ellenére nehezen hihető, hogy személye szerepet játszott volna a modernizációs projekt lemondásában. „Egy ország katonai politikáját nem döntheti el, hogy melyik cég képviselője melyik párthoz áll közel”, vélekedett a Magyar Nemzetnek, kiemelve: 1998 óta képviselője a DaimlerChryslernek, s tavalyig rendben volt, hogy az általa kísért delegációkat három ízben is fogadta a honvédelmi, a pénzügy-, a külügy-, a belügy- és a gazdasági miniszter.A Kecskeméten, majd Budapesten idén áprilisban „tálalt”, a modernizáció helyett csak javítási, üzemidő-meghosszabbítási feladatokat kitűző, a német–orosz céggel kötendő megállapodástervezet első látásra igencsak különös, hiszen az abban foglaltakat a honvédséggel régóta üzleti kapcsolatban álló orosz partnerek egymagukban is el tudnák végezni. A körvonalazódó megbízásnak forrásaink szerint több oka is van: egyrészről a diplomáciai bonyodalmakhoz vezető nézeteltérés elvarrásaként is felfogható, amenynyiben a MAPS megelégszik a csekély „bánatpénzzel”. A német diplomácia ugyanis nehezményezte Magyarország tavalyi elutasító döntését arról, hogy a MiG–29-eseket a Németországban kidolgozott eljárással tegyék NATO-kompatibilissé. A DASA vezetői tavaly levelet írtak Edmund Stoiber bajor miniszterelnöknek, amelyben Orbán Viktor kormányfővel ápolt jó kapcsolatára hivatkozva közbenjárását kérték az ügy előmozdítása érdekében. Németország nagykövete pedig diplomáciai csatornákat vett igénybe a német kormányzati érdekeknek megfelelő német–orosz szerepvállalás megvalósulásáért.Ez azonban csak az egyik oka lehet annak, hogy a honvédelmi tárca több mint fél év után ismét tárgyalóasztalhoz ült a MAPS-szal. Közismert az Orbán-kabinet válasza az utóbbi időszak erőszakos orosz gazdasági terjeszkedésére, azaz a magyar piac függetlenítése Oroszországtól. Kormánykörökből származó értesülésünk szerint ez a rendezőelv is szerepet játszott a tárgyalások újraindításában.A MAPS ismételt „táncra hívásának” fő oka azonban minden bizonnyal az lehetett, hogy a HM a tavaly júliusban kidolgozott eredeti, húszmilliárd forintos modernizációs szerződéssel hatáskörének határait feszegetve módfelett elkötelezte magát a beruházás megvalósítása mellett. A hoppon maradt MAPS milliárdos kártérítési pert is latolgatott egy ideig.Csak emlékeztetőül: a teljes körű modernizáció során az élettartam-hosszabbítás és felújítás mellett különféle digitális eszközöket, például idegen-barát felismerő rendszert szereltek volna a honvédség tizennégy MiG–29-esébe, amelyekkel éles NATO-bevetéseken is részt vehettek volna a gépek. A kész szerződést végül nem írhatta alá Szabó János honvédelmi miniszter. Forrásaink egyöntetű állítása szerint csak részben fedi a valóságot Szabó János kérdésünkre ismételt állítása, miszerint a modernizáció ügyében a tavaly július harmadikán kézjegyével ellátott, Bese Ferenc, a HM beszerzési hivatalának vezetője által aláírt szándéknyilatkozaton túl „nem írtak alá mást”. Azzal egy időben elkészítették és parafálták, azaz oldalanként „láttamozták” a vaskos végleges szerződést. Ez utóbbi dokumentum később a tárca balatoni üdülőjében időző Szabó János elé került. Sőt, német forrásokból letétbe helyeztek nyolcmillió eurót, azaz megközelítőleg kétmilliárd forintot.Abban, hogy a kormány végül félretette a modernizációs tervet, a nemzetbiztonsági szempontok és az ügylet körül feltűnő szocialista párthoz kötődésű személyek mellett szerepet játszott az is, hogy a szerződésben szereplő húszmilliárd forintos ellentételezést egyes katonai szakértők eltúlzottnak találták. Fazakas Szabolcs meggyőződése ugyanakkor az, hogy „egyértelműen az amerikai lobbi akadályozta meg a MiG-projekt végrehajtását, hiszen a kormányzat még 1998-ban úgy döntött: nem vesz új gépeket.” Úgy vélte: Peter Tufo volt amerikai nagykövet a szándéknyilatkozat aláírása utáni héten alaptalan támadást indított a MiG-rekonst-rukció ellen.Az ügy részleteiről számos információ a kisgazda belharcok kiéleződésekor látott napvilágot, illetve nem sokkal azt követően, hogy a modernizációs terv már kudarcba fulladt. Az FKGP részéről a MiG-projektben kulcsfiguraként jelent meg Kelemen László, a Magyar Nemzeti Bank Rt. felügyelőbizottságának elnöke, aki Pákh Imre, illetve Simon László mellett Torgyán József bizalmas tanácsadói közé tartozott. Az ő szerepe nem az ügy szakmai, hanem sokkal inkább üzleti vonatkozásaira korlátozódott. Kelemen – aki „rendkívül ügyesen mindig a háttérből szervezkedett” – felvetésünkre indulatosan cáfolta, hogy gyakori látogatója a HM-nek.Szabó János honvédelmi miniszter ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy néhány alkalommal nála is megfordult Kelemen László, hozzátéve: „Az persze lehetséges, hogy a minisztériumban másnál többször is járt.” A tárca vezetője egyébként az elmaradt modernizációt boncolgató kérdéseinkre mindössze annyit válaszolt, hogy nem kéne ezzel most foglalkozni. Fazakas Szabolcs saját bevallása szerint csupán egy közös ismerősön keresztül állt kapcsolatban Kelemennel. Mint mondta: „A MiG-kérdés kapcsán nem tárgyaltam pártképviselőkkel.” Tudomásunk szerint azonban a vadászgépek NATO-normák szerinti átalakítása kapcsán többször egyeztetett Kelemen és Fazakas. Mi több, éppen a beruházás anyagi vonzatairól volt szó kettőjük között. Ezt ugyanakkor Kelemen is cáfolta: „Fazakassal csak társasági kapcsolatban álltam, az ügyről semmit nem tudok” – állította. A főleg ügyvédként tevékenykedő Kelemenről – aki kisgazda körök szerint visszaélt Torgyán József nevével és bizalmával – többen azt feltételezik, hogy számos FKGP-hez köthető ügy kiszivárogtatásának az értelmi szerzője.Fazakas Szabolcs, Ábri Judit, Kelemen László egyaránt elképzelhetetlennek nevezték, hogy a modernizációs szerződésekkel egy időben milliárdos korrupciós pénzmozgások indultak volna a háttérben.
autós hír
Hatalmas mérföldkőhöz érkezett a Suzuki Swift
