Kiváló búzatermés, gondokkal

Bizonyos, hogy az idén a tavalyinál jobb búzatermést takarítanak be a gazdák, örömükbe azonban némi ürüm is vegyül, mert a nagyobb mennyiségű kenyérgabona értékesítési gondokat eredményez. Egyes szakemberek szerint a hazai problémákat exporttámogatással lehet oldani, az agrártárca azonban nem tervezi az exporttámogatás bevezetését, mivel még nem ismert pontosan sem a termés, sem az exportálható mennyiség.Áll az árpa aratása a napok óta tartó – országos – esőzés miatt Békés megyében, csupán néhány száz hektárt takarítottak be a gabonaféléből – tájékoztatta lapunkat Szakáll Sándor, a megyei FM-hivatal megbízott vezetője. A szakember úgy látja, pillanatnyilag az eső, és a miatta bekövetkezett késlekedés többet használ, mint árt a termésnek, amely várhatóan jó közepes szintet ér el a megyében, búza esetében meghaladja a hektáronkénti négy tonnát.A jó terméskilátásokat megerősítette Kócza Zsolt, az Agrograin Rt. termékkereskedelmi igazgatója is, aki úgy látja: az idei búzatermés túllépi az ötmillió tonnát. Az igazgató szerint nagyobb termés várható a környező országokban is, ami megnehezíti az exportlehetőségeket, és minden bizonnyal lefelé mozdítja a gabonárakat.Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint viszont elhibázott lépés a gabona közraktári 15 forintos és az utána igényelhető hitel 100 százalékos kamattámogatása, mert a két intézkedés csak rövid távon oldja meg a termelők gondjait, mivel a gabonaárak hosszú távon úgy is a világpiaci ármozgásokat követik, amely idén minden valószínűség szerint alatta marad a tavalyi magas áraknak. A támogatás csak akkor hozhatja meg a várt eredményeket, ha rossz lesz az amerikai kukoricatermés, és a kialakuló kereslet hatására a tengeriárakkal együtt mozdulnak felfelé a búzaárak is. E prognózist megerősítette Kócza Zsolt is, hozzátéve: folyamatosan, arányosan, és addig kell exportálni, amíg vannak kínálkozó lehetőségek. Ha nem értékesítik időben búzájukat a termelők, csak „ülnek” azon, akkor mihelyst a hazai árak elérik a világpiaci szintet hirtelen megindulna az export, de nem tud, mert nem áll rendelkezésre elegendő szállítóeszköz a tételek továbbítására. Ilyen értelemben az itthoni raktározás csak az értékesítés időpontját odázza el, abban a reményben, hogy a világpiaci árak később az összes készletezési költségeket meghaladó mértékben emelkednek. Amennyiben ez nem következik be, az ország logisztikai potenciált veszít az export lassú beindulása miatt, ami a szezon végén okozhat komoly problémákat.Imrédy Szabolcs, az FVM szóvivője lapunknak elmondta, a héten várhatóan aláírja Vonza András agrárminiszter a tárolási támogatásokról szóló rendeleteket, amelyek az aláírás napjától lépnek életbe. A tárca a várható termés pontos ismeretének hiányában egyelőre nem tervezi a búza exporttámogatását – tette hozzá.A kamattámogatásra viszont nagy szüksége lenne az ágazatnak – mutatott rá Tóth István, a MOSZ titkára –, mert anélkül még jobban felborulhat az így is zavarossá vált gabonapiac. A bizonytalanság a titkár szerint abban keresendő, hogy az árpa aratása már elkezdődött, és még mindig nem jelent meg a tavaly adott 15 forintos tárolási támogatás, a kamattámogatás mértéke pedig csupán 40 százalékos a tavalyi százzal szemben, bár erre a tárca már korábban ígéretet tett. A nyugtalansághoz hozzájárul, hogy a felvásárlók nem kötöttek szerződéseket a termelőkkel, akiknek pozícióját – és a gabonaárakat – rontja az országban maradt mintegy 300 ezer tonna kukorica, és a forint sávszélesítése is. Utóbbi lépés miatt becslések szerint 2,5 milliárd forinttal romlott az ágazat exportpozíciója.– A helyzet javítása érdekében lenne szükség exporttámogatásra, amelyre a WTO-szerződés szerint is lehetőség van 1,3 milliárd forint értékben. A támogatásra az elkövetkezendő három hónapban lenne a legnagyobb szükség, mert 6-700 ezer tonna gabona kivitele oldaná az itthoni feszültségeket – mondta Tóth István.A hét vége óta hullott csapadék mennyisége az ország minden területén elérte a 20 millimétert, a déli országrészben – Békésben, Csongrádban, Hajdú-Biharban és Pécs vidékén – pedig a 60-70 millimétert, és a talaj felső 50 centiméteres rétege 70-100 százalékban telítődött nedvességgel, ami elejét veszi az aszálynak. A megnövekedett vízkészlet használ a kukorica fejlődésének is – nyilatkozta Stollár András, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Ha folytatódik az esőzés, akkor fennáll a veszélye a belvizes területek kialakulásának – tette hozzá a meteorológus.