Klaszter: bizalmi elit klub

A harmadik világban inkább szociális szempontok miatt, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban pedig szikár közgazdasági érdekből támogatják a kormányok a klaszterek, tehát az egy földrajzi régión belüli gazdasági láncok kialakulását. A magyar kormány – szintén gazdaságfejlesztési megfontolásból – a Széchenyi-tervben 400 millió forintot irányzott elő 8-10 klaszter kialakítására.Jelen pillanatig három klaszter alakult Magyarországon. A pannon autóipari, a dunántúli termál és legutóbb múlt csütörtökön a zalai bútor klaszter, de további 6-8 szerveződik még a Nyugat-Dunántúlon, a szabolcsi térségben és a Dél-Alföldön. A Gazdasági Minisztérium (GM) mindamellett, hogy a Széchenyi-terv egyik kiemelt alprogramjaként közvetlen támogatást nyújt az arra érdemesült csoportoknak, szakmai támogatást is biztosít részükre.A regionális gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Cséfalvay Zoltán a Magyar Nemzet érdeklődésére a klaszterek legfőbb értékének azt nevezte, hogy a termelőcégek, tudományos és kutatóintézetek, valamint fejlesztési szervezetek együttműködése révén jelentősen emelhető a belföldön előállított termékek hozzáadott értéke. Ugyanakkor másik lényeges szempontnak tartja, hogy a kis- és közepes vállalkozások érdekérvényesítő, tárgyalási lehetőségei javulnak, ha egy-egy rangos klaszternek tagjai. – A klaszter egy elit klub. Csak tiszta gazdálkodású szervezet vagy cég lehet a tagja – mondta a helyettes államtitkár, akinek álláspontja szerint a hasonló szerveződések az azonos profilú cégek, szervezetek között a bizalmi tőkét is gyarapítja. Álláspontja szerint Olaszország sem kifejezetten kétszáz nagyvállalatának, hanem kétszáz klaszterének köszönheti erejét és versenyképességét.A legutóbb Zalaegerszegen megalakult Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagjai az alapanyag- beszerzéstől a gyártásig, az innovációtól a piaci értékesítésen át az oktatásig önkéntes, bizalmi alapon működnek együtt – hangoztatták az alapítóokmányt aláíró 14 szervezet vezetői. A régióbeli fa- és bútoripar versenyképesebb működését, a feldolgozottsági szint növelését, továbbá a kutatás-fejlesztés és az állami támogatások összehangolását célozzák. A fejlesztési konstrukciók és szakmai tervek kialakításától a közös marketingtevékenységig kilencfajta szolgáltatást terveznek.A klaszterbe tömörülő cégek közvetlen gazdasági, de közvetlen pénzügyi előnyhöz is jutnak, hiszen csökkenthetik tranzakciós költségeiket. A tagok a közös fellépéssel elérhető méretgazdaságosság miatt olcsóbban és hatékonyabban végezhetnek nem produktív tevékenységet, együttműködhetnek a marketing, a beszerzés, az értékesítés, az innováció, az oktatás és a munkaerőképzés területén, és nem utolsósorban összehangolhatják a tematikusan szabdalt, funkcionális állami támogatásokat.A kormány 2001-ben 400 millió forintot különített el a klaszterek kialakításának támogatására, de ugyanide sorolható az a 250 millió forintos tétel is, ami a regionális elektronikus piactér megszervezését hivatott elősegíteni. A Széchenyi-tervben szereplő, pályázati úton elnyerhető támogatást 50 százalékos önrész mellett, legfeljebb 25 millió forintos felső összeghatárig lehet igényelni.

---