Zelenszkij elárulta, hogy indul-e a választásokon

Már nemcsak az ukrán elnök pártpolitikai ellenfelei aggódnak a hatalom fokozatos központosítása miatt. A múlt héten, a parlament zárt ajtók mögött tartott ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyíltan kifejezte felháborodását a belföldi kritikusokkal szemben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)

A képviselők eredetileg enyhébb hangvételre számítottak – különösen annak fényében, hogy a nyár folyamán Zelenszkij megpróbálta gyengíteni Ukrajna két kulcsfontosságú, független korrupcióellenes intézményét. Ez a lépés váltotta ki az első országos utcai tüntetéseket Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta.

Ám az elnök ezúttal a háborús helyzetre összpontosított, és világossá tette, hogy a háború lezárultát követően indulni kíván a választásokon – a várt engedékenyebb hangnem tehát elmaradt. Úgy tűnik, immár nem csupán Zelenszkij politikai ellenfelei aggódnak a hatalom egyre erőteljesebb központosítása miatt.

A párton belül is mind több bírálat éri az elnök rendkívül személyes vezetési stílusát és a parlament mellőzésére való hajlamát. A korrupcióellenes szervezeteket érintő korábbi lépések pedig továbbra is felháborítják saját képviselőinek egy részét.

Az Elnöki Hivatal utasította a párt törvényhozóit – akik közül sokan vonakodtak –, hogy támogassák azt a jogszabályt, amely a független hivatalokat a politikailag kinevezett főügyész felügyelete alá helyezte volna. A törvény aláírását követő napon azonban Zelenszkij a tüntetések és az európai demokratikus visszalépésre figyelmeztető jelzések hatására kénytelen volt visszakozni. Segítői ezután megpróbálták a képviselőkre hárítani a felelősséget a kudarcért – panaszkodott több érintett, hozzátéve, hogy ez nem szokatlan taktika, ha az elnöki hivatal által támogatott politika népszerűtlenné válik.

Az eset sok törvényhozóban azt a kérdést vetette fel, miért nem számoltak Zelenszkij és tanácsadói az ilyen erős közvélemény-reakcióval. Közvélemény-kutatások ugyanis rendre azt mutatják, hogy az ukránok – még a háború idején is – a korrupciót tekintik az ország legfőbb belpolitikai problémájának

– mutatott rá cikkében a Politico.

Politikai ellenfelei régóta bírálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mert populista stílusában türelmetlennek tartják a demokrácia korlátaival és bonyolult folyamataival szemben, valamint érzéketlennek a kritikára. Már nemcsak Zelenszkij politikai ellenfelei aggódnak a hatalom központosítására irányuló lépések miatt. Nyugati szövetségesei – három, Kijevben dolgozó, névtelenséget kérő európai diplomata szerint – szintén aggodalmukat fejezték ki magánbeszélgetésekben, bár nyilvánosan óvatosak, nehogy ezzel Moszkva propagandáját erősítsék. Zelenszkij pártjának több képviselője is kérdéseket vetett fel a legutóbbi intézkedésekkel kapcsolatban, köztük a megválasztott polgármesterek menesztésével és a függetlennek szánt állami szervekre gyakorolt nyomással.

In Zelenskyy’s party, frustrations keep growing https://t.co/wIcn2wNrOn

— VenciV (@VancePetrunoff) September 23, 2025

A kormány már a háború előtt is türelmetlenül viszonyult a parlamenti ellenőrzéshez, mostanra pedig egyre ritkábban hallgatják meg a minisztereket, miközben a szükséges szavazatok megszerzése is egyre nehezebb a frusztrált kormánypárti képviselők miatt.

Ez a nyugtalanság már a korrupcióellenes ügynökségek meggyengítésére tett kísérlet előtt érezhető volt. A függetlenebb gondolkodású miniszterek és kormánytisztviselők sorozatos eltávolítása szintén feszültséget keltett a színfalak mögött. A legutóbbi kormányzati átalakítások során olyan ismert személyiségek kényszerültek távozni, mint Dmitro Kuleba külügyminiszter, Volodimir Kudrickij, az ukrán nemzeti energiaátviteli hálózat vezetője, valamint a rendkívül népszerű Valerij Zaluzsnij tábornok, a fegyveres erők parancsnoka – jelenleg Ukrajna brit nagykövete –, akik a háborús stratégia miatt kerültek szembe Zelenszkijjel. Minden egyes átalakítással az elnök szűk, megbízható barátokból és tanácsadókból álló köre egyre nagyobb befolyást szerzett, miközben a függetlenséget mutató vagy a döntéseket megkérdőjelező szereplőket kiszorították.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)