Magyarok státusa

Egyre többször szembesülünk a fájó ténnyel: határainkon innen és túl fogy a magyar. De mi a helyzet a szomszédos országok népeivel? Fogy-e a szlovák, az ukrán, a román, a szerb, a horvát, a szlovén és az osztrák? Íme a demográfiai gyorsfénykép a Kárpát-medencéről a státustörvény elfogadása után.Kelet-Közép-Európában a XX. században – 1981-ben – Magyarország volt az első olyan ország, ahol a népesség csökkenni kezdett. Ez a tendencia a mai napig tart.– A környező országokban élő magyarság esetében is hasonló a helyzet: az ott élő magyarok száma az első világháborút követő hetven évben nagyjából stagnált, a népszámlálási adatok szerint 2,6–2,7 millió között alakult. Az 1980-as években gyakoribbá vált körükben a kivándorlás, elsősorban politikai és megélhetési okokból, s ez a folyamat a 90-es évek közepén tetőzött. Jelenleg a szomszédos országokban élő magyarok számát körülbelül 2,5–2,55 millióra becsülik, s a közeljövőben nincs sok remény a csökkenés megállítására – vélekedett Sebők László, a Teleki László Intézet demográfus-térképésze.Az idei magyarországi népszámlálás eredményeit már befolyásolta a határon túli magyarok bevándorlása: a születési és a halálozási számokkal továbbvezetett korábbi cenzus szerint országunk lakossága mostanra már a tízmilliót sem érte volna el. Ennek ellenére a végleges adat tízmillió 197 ezer fő lett. A migrációból adódó nyereségünk tehát legalább kétszázezer fő volt az elmúlt évtizedben, amelynek túlnyomó részét határon túli magyarok teszik ki.Érdekes megvizsgálni, hogy mindeközben hogyan alakult a környező országok demográfiai helyzete: fogy-e a szlovák, az ukrán, a román, a szerb, a horvát és az osztrák, vagy csak a magyar kevesebb?