Óriások és ördögök

Gigászi méretű lények, óriások számos mitológiában előfordulnak. Az óriások legyőzése általában a káosz fölött aratott győzelmet és a kozmosz kialakulása felé tett lépést jelenti. Az óriások elpusztulása kapcsolatban áll az istenek nemzedékének kialakulásával. Létezésüket – mint sok más torz lényét – a teremtés befejezése előttre teszik.Számos afrikai és ázsiai nép mitológiájában és folklórjában az oroszlán a legfőbb isteni erő, a hatalom és nagyság, a Nap és a tűz szimbóluma. Az antik kultúrákban az oroszlán alakja a leggyakoribb jelképek közé tartozott, őrizőként is szerepel az ókori egyiptomi királysírokban és palotákban. Oroszlánszobrok őrzik az asszír és babiloni templomok, az indiai és kínai pagodák, buddhista szentélyek bejáratát.Az ördög a gonosz erők megszemélyesítője, aki szemben áll Istennel. A földi világban a varázslók és boszorkányok cinkosa, ihletője, a túlvilágon pedig a pokol uralkodója, ahol a bűnösök lelke gyötrődik.Valamiféle anyaölszerepet tölt be az őskáosz, mert valaminek a megszületéséhez vezet. Az erről szóló legrégibb elképzelés a sumer és az egyiptomi. Utóbbi szerint az őskáoszt mindennek a hiánya jellemzi: nincs sem ég, sem föld, sem teremtett világ. A piramisszövegekből azonban kitűnik, hogy erre az őskáoszra nem jellemző a rendezetlenség és félelmetesség. A bibliai hagyomány szerint a végtelen világegytem nem öröktől fogva létező és a kezdetektől önállóan működő rendszer, hanem a Teremtő hozta létre. A kínai mitológiában az őskáosz elsősorban az a hely, ahol megszületik a kezdet, amely elvezet a világmindenség kialakulásához.A világkatasztrófák – például az özönvíz – leírásai arra utalnak, hogy az őskáosz nincs teljesen kiiktatva, csupán háttérbe szorult. A földön visszamaradt őskáosz nyomait jelzi a sötétség, éjszaka szülte rettegés és félelem. Az őskáosz tudományos fogalom is, belőle keletkezhetett az ősrobbanás elnevezés.Az ősök teremtéskori lények, akiknek közük van az ember származásához. Az ősök az „igazi emberek” létrehozása mellett kultúrateremtő tetteket is végrehajtanak. Más világok emberei, akik szellemekké változhatnak. Néha az őst, akitől az emberek erednek, az Isten teremti vagy az ő segítőtársa, küldötte.Ősök az idősebb rokonok, élők vagy halottak, akiket tisztelet, kultusz övez. Rajtuk keresztül valósulhat meg a közösség kapcsolata a másvilággal, beleértve az élők által még meg nem hódított természeti erőket is. Az ősök segíthették utódaikat e természeti erők leigázásában, közbenjárhattak a nagyobb termékenység elérése érdekében.Világméretű katasztrófát jelent az özönvíz: elpusztul minden élőlény, vagy csak az a kevés marad meg, amely később újra feltámaszthatja az életet a földön. Az özönvízmondák széleskörűen elterjedtek: a sumer szolgált forrásul a babiloni és a bibliai változathoz. Zeusz is özönvízzel sújtja a világot, amely után megszületik a hellén civilizáció. Indiában van olyan változat is, amely szerint mind a négy világkornak – juga – a végén özönvíz pusztítja el a világot. Iránban is ismert az a felfogás, hogy a világnak víz és tűz, hideg és hó vet véget. A kínai hagyomány özönvízmondája rettenetes árvízről és az azt kísérő pusztulásról számol be. A maják hite szerint a világot többször is elpusztította az özönvíz. Ebből is látható, hogy kollektív tudatalattinkba hasonló elképzelések, félelmek ivódtak be.