Összefogásra van szükség

A határon túli magyar szervezetek vezetői jelentősnek értékelték a jogszabály elfogadását, ugyanakkor mindannyian kifejtették, hogy a törvény végrehajtásához is összefogásra és együttműködésre van szükség.A státustörvénnyel a magyar állam kötelezte magát arra, hogy rendszeresen, szabályozott formában figyel a határon túl élő magyarokra, és lehetőségei függvényében megpróbál a helyzetükön segíteni – hangsúlyozta lapunknak Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A politikus hozzátette, hogy a státustörvény az elkövetkezendő időszakban nem fog tudni annyit nyújtani, amennyit az erdélyi magyarság elvár tőle. „Nem fogja a sorsunkat egyik napról a másikra megváltoztatni, nem fogja az életünket radikálisan befolyásolni, ez része a helyzet rendezésének. Romániában még számos törvényt kell elfogadtatni, több intézményt kell létrehozni, a közigazgatásban is módosításokat kell eszközölni ahhoz, hogy azt mondhassuk, az életünk jelentősen megváltozott” – fogalmazott Markó. Az elnök elmondta: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy ez a törvény ne maradjon holt betű. Vagyis az alkalmazása legyen megfelelően előkészítve.A vezető szerint a végrehajtás rendkívül nehéz munka lesz, csak felelősségtudattal és szolidaritással lehet megvalósítani. Az RMDSZ képes vállalni ezt a feladatot, az egyházak, a civil szervezetek segítségére számítva – fejtette ki Markó, hozzátéve, hogy javaslatuk alapján jogilag az RMDSZ által létrehozott alapítvány lenne hivatott a végrehajtásban részt venni. Tőkés László református püspök azon felvetésére, miszerint az egyházak a legmegfelelőbbek az ajánló szervezetek szerepének betöltésére, Markó leszögezte: nem hiszi, hogy Tőkés tönkre akarja tenni az egyházát, hiszen szereti azt. Az RMDSZ-t nem igazán kedveli, annak ellenére, hogy annak tiszteletbeli elnöke, de ha egy ilyen vállalkozásba belerántaná az egyházakat, kizárólagos végrehajtóként, akkor veszélybe sodorhatná azok nyugodt létét. „Nem értem, miért kell ebben a kérdésben az egyházat és az RMDSZ-t szembeállítani. Úgy tudom, a státustörvénynek éppen az a célja, hogy közelebb hozzon mindannyiunkat, egyfajta nemzeti egységet eredményezve. Most öszszefogásra és nem széthúzásra van szükség” – ecsetelte Markó Béla.„Sem mint tiszteletbeli elnök, sem mint egyházi vezető nem álmodtam semmilyen kizárólagosságról” – reagált Tőkés László. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy a történelmi egyházak mindössze felajánlották szerepvállalásukat a végrehajtásban, hiszen – mint fogalmazott – még az egységesnek tűnő RMDSZ sem valósítja meg azt az összerdélyi magyar képviseletet, amit a négy magyar történelmi egyház teljesít.Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke úgy véli, a státustörvény egyrészt segíteni kívánja a szülőföldön maradást, másrészt arra törekszik, hogy az anyaországba érkező határon túliakat ne vendégként, hanem magyarként kezeljék. Az elnök nagy lépésnek tartja a törvény megszületését, de fontosnak nevezte a jogszabály végrehajtásához fűződő rendelkezések sorozatát is. Bugár elmondása alapján az MKP-nak két teendője lesz a végrehajtáskor: el fogják mondani az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket, és besegítenek majd az ajánló szervezetek létrehozásába. A politikus egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy Szlovákia meg tudná akadályozni a jogszabály végrehajtását. Vladimír Meciar erre vonatkozó kijelentéseit úgy kommentálta, hogy Meciar megint előbb beszélt, mint gondolkodott. Az elnök szerint ki kell mondani nyíltan, Szlovákiában attól tartanak a nacionalista erők, hogy a státustörvény lelassíthatja a természetes asszimilációt.Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke a státustörvény alapvető értékét abban látja, hogy az hozzájárul a szülőföldön való boldoguláshoz. Az alelnök ezzel egy időben kifejtette, hogy a VMSZ tisztában van azzal a felelősséggel, amely a végrehajtás kapcsán rá hárul.Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke rámutatott: a státustörvénynek az a legfontosabb üzenete, hogy az anyaországban egyértelművé és dominánssá vált a határon túli magyarokat komolyan vevő politikai akarat. Míg a határváltoztatások és az alapszerződések a cserbenhagyás érzését váltották ki a határon túliakból, addig ez a törvény most azt sugallja, hogy számítunk az anyaországnak – emelete ki a vezető. Kovács úgy véli, a KMKSZ-nek fel kell vállalnia a szervező szerepet a jogszabály végrehajtásában úgy, hogy minden valamelyest számító magyar szervezetet bevonva a lehető legszélesebb legitimációt biztosítson ennek a folyamatnak.

---

---