Schlecht-ügy: jogértelmezési hibák

Schlecht Csaba, akit a Centum Kft. eladása kapcsán csődbűntett, illetve adó- és tb-csalás elkövetésével gyanúsítanak, ügyvédje tanácsára tegnap sem tett vallomást a rendőrségen. A vállalkozó védője, Futó Barnabás jogértelmezési hibákra hivatkozva kérte a büntetőeljárás megszüntetését.Futó Barnabás Schlecht Csaba kihallgatását követően lapunknak elmondta: az ügyben keletkezett iratokból kiderül, hogy az írásszakértő szerint a Centum Kft. adásvételi szerződését nagy valószínűséggel Kaya Ibrahim írta alá. – A török férfi kihallgatásakor azt állította, hogy nem vásárolt céget, nem írt alá semmilyen szerződést, az útlevelét viszont ellopták – fogalmazott Futó Barnabás. Mint mondta, az ügyészség korábbi jogértelmezése mára megváltozott, szerinte ennek köszönhető, hogy Schlecht három év elteltével vált gyanúsítottá.Az ügyvéd az ügyészség jelenlegi jogértelmezését számos ponton hibásnak tartja, ezért kérelmet nyújtott be a büntetőeljárás megszüntetése érdekében. Közölte: ebben a dokumentumban részletesen, jogtudósok elemzéseire hivatkozva fejtette ki, hogy Schlecht Csaba miért nem követhette el a csődbűntettet, illetve az adó- és tb-csalást. Kiemelte: csalárd vagyonmentő bűncselekmények csak csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésével válnak büntetendővé. Hangsúlyozta, hogy a Centum Kft. ügyében a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet jogerősen utasította el a bíróság, így a cég fizetésképtelenségét sem állapították meg. – Csődbűntettet csak az követhet el, akinek a gazdasági tevékenysége idején bekövetkezik a fizetésképtelenség – fogalmazott Futó Barnabás. Megjegyezte, hogy Schlecht Csaba tevékenységével a Centum Kft.-nél semmiféle vagyoncsökkenés nem történt.Futó felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyben tényállási elem, hogy az elkövetőknek színlelt szerződést kell kötniük. Hozzátette: a polgári törvényköny kommentárja egyértelműen kimondja: „A színlelt szerződést csak valamennyi üzletkötő fél tudatos, akaratának megfelelő magatartása hozhatja létre.” Kaya Ibrahim azonban még a szerződéskötés megtörténtét sem ismerte el, így az ügyvéd számára nem teljesen világos, hogy miképpen lehet bizonyítani a török férfi részéről a színlelést.Az adó- és tb-csalás elkövetésének gyanújával kapcsolatban kifejtette: ebből a szempontból az ügy már 1997-ben elévült. Szerinte egyébként a gyanúsítás során helytelenül állapították meg a járulék és az adótartozás összegét is. – Úgy gondolom tehát, hogy védencem esetében a csődbűntett elkövetése csakúgy, mint az adó- és tb-csalás bűntette nem valósult meg, ez utóbbi pedig már évekkel ezelőtt el is évült – vélekedett végül Schlecht Csaba ügyvédje.