Solt Pál a bírósági rendszer gondjairól

A magyar bírósági rendszer legsúlyosabb korszerűtlensége, hogy a cégügyeket első fokon a megyei bíróságok intézik, ahonnan még fellebbezni is lehet a Legfelsőbb Bíróságra (LB) – jelentette ki Solt Pál, az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke a Tízéves a közigazgatási bíráskodás című tanácskozáson. Hozzátette: még azon is el lehetne gondolkodni, hogy az ilyen jellegű regisztrációs tevékenységnek egyáltalán az igazságszolgáltatás feladatkörébe kell-e tartoznia. – Nem jó a magyar bírósági szervezetrendszer, hatáskörkiosztás – mondta, s megjegyezte: továbbra is várják, hogy az ítélőtábla 2003-ban megkezdhesse munkáját. – Az önálló közigazgatási bíróság felállítása jelenleg nincs napirenden – szögezte le Solt Pál –, ám az igazságszolgáltatási tanács azt meg kívánja vizsgálni, miként lehet az adott keretek között kialakítani a legoptimálisabb szervezetrendszert.Petrik Ferenc, az LB közigazgatási kollégiumának vezetője hangsúlyozta: a közigazgatási bíráskodás olyan kiegyenlítő mechanizmus, amely meggátolja, hogy a túlsúlyra jutó politikai erő esetlegesen a jogállamiságot veszélyeztesse. – Az önálló közigazgatási bíráskodás gondolatával szemben mi az egységes bírói szervezetrendszer hívei vagyunk, mert félő, az önálló közigazgatási bíróság nehezen tudná magát kivonni a politikai befolyás alól – tette hozzá Petrik Ferenc.– Közigazgatási bíráskodás nélkül elképzelhetetlen a hatalmi ágak szétválasztására épülő jogállam. Ugyanis amíg a törvényhozást az Alkotmánybíróság normakontrollja korlátozhatja, addig a végrehajtó hatalom, a közigazgatás egyedi döntéseit a közigazgatási bíráskodás vizsgálhatja felül – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tanácskozáson.