Szupercella, a balatoni szörny

Minden hírműsor végén találkozhatunk időjárás-jelentéssel, amelynek formája, tálalása és tálalója, valamint tartalma jól tükrözi az adott tömegtájékoztatási eszköz komolyságát vagy éppen komolytalanságát. Vannak azonban olyan időjárás-jelentések, amelyeket életbe vágóan fontos komolyan venni. Ilyen a viharjelzés is.Kétezer július 7., délelőtt. A füredi öbölben száznál is több vitorlás áll rajthoz az évad legnagyobb versenyén, a Fehér Szalagon. A verseny kiírása szerint a hajóknak egészen a keszthelyi öbölig kell elmenniük, majd visszatérniük Füredre, megállás nélkül, éjszaka is hajózva. A friss szélben dagadó vitorlák erdeje, a startbóját elhagyó vizet hasító hajók lenyűgöző látványa örök emlék marad nézőnek, hajósnak egyaránt. Ugyanebben az időben Siófokon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) viharjelző obszervatóriumában az ügyeletes meteorológus figyelmesen elemzi a hatalmas képernyőn megjelenő adatokat, időjárási térképeket. A hajnali mérések feldolgozását most fejezte be az intézet nagy teljesítményű számítógépe, és az eredmények kiértékelése azt mutatja, hogy az Alpoknál napok óta veszteglő gyenge hidegfront ma végre megmozdul, az esti órákban súrolhatja a Balatont. Meglehet, hogy csak a megélénkülő, északira forduló szél jelzi a léghullám átvonulását, de van esély arra is, hogy a front vonalában heves zivatarok alakuljanak ki. Délutánra, amikor a mezőny jócskán széthúzódik, és Földvártól Badacsonyig tart a vitorlások sora, az obszervatóriumba befutó, az Alpok térségéből, valamint Alsó-Ausztriából érkező legfrissebb mérési eredmények igazolják a reggeli számítógépes előrejelzést: a front megindult, elérte az országhatárt. Most jutnak főszerephez az időjárási radarok és a meteorológiai műholdak adatai, meg kell keresni a zivatargócokat, követni kell a mozgásukat, fejlődésüket. A Szentgotthárd melletti Farkasfán, az Őrség egyik magas dombján folyamatosan mérő radar képei percek alatt megjelennek a siófoki obszervatórium képernyőjén, ahol a meteorológus tekintete aggodalommal kísér egy gyorsan növekvő, szabálytalanul mozgó piros foltot, egy fejlődő zivatart. A műholdas adatokat és a hazai meteorológiai állomások méréseit is bevonva az elemzésbe rövidesen összeáll a kép: egy nálunk meglehetősen ritka időjárási „szörny”, egy szupercella van születőben, olyan jelenség, amely akár tornádót is okozhat... Várhatóan egy óra múlva eléri a Balatont, riasztani kell! Az ilyen esetekre elkészített szigorú forgatókönyv szerint telefon-, fax- és számítógépes üzenetek mennek a vízi rendészet, a rádiók, az internetes szolgáltatók felé. A vízen levő több száz versenyző jól látja a viharjelző rendszer szaporán villogó lámpáit: a másodfokú viharjelzés érvényes. Amikor a közelgő zivatar orkánszerű szele eléri a zalaegerszegi automata mérőállomást, még egy utolsó riasztás a vízi rendészeknek: igen heves, száz kilométer/órát elérő szél várható. Amikor fél óra múlva az orkán lecsap a vízre, valamennyi mentőhajó készenlétben van, minden vitorláson felkészülhettek a viharra. Az orkán hajókat süllyeszt el, jelentős károkat okoz, sok embert a vízből mentenek ki. Főként a nagyfokú készültségnek köszönhetően azonban emberéletben nem esik kár. Pontos volt az időjárás-jelentés.A Balaton vizén egy nyári napon akár százezren is lehetnek – fürdőzők, csónakázók, vízibiciklisek, vitorlázók – kitéve a szeszélyes időjárásnak.Nem is kell pusztító viharokra gondolni, a felhőmentes forró napokon is gondot okozhat a déli szél, amely a déli part közelében sokszor csak gyenge fuvallatnak tűnik, ám könnyen besodorhatja a gumimatracokat, vízibicikliket. A parttól eltávolodva a szél egyre erősebb lesz, és nagyon gyakran előfordul, hogy mire a matracokon, vízibicikliken tartózkodók észbe kapnak, már olyan nagy a szél nyomása, hogy nem tudnak kimenni a partra, sokszor a vízi rendészet motorosai mentik ki a bajbajutottakat. Ha verőfényes, meleg nyári napon érvényes viharjelzést látunk, érdemes erre gondolni.A leglátványosabbak persze a zivatarok. Alig húsz perc elegendő ahhoz, hogy a semmiből hatalmas felhőtornyok keletkezzenek. A zivatarokkal járó szélviharok hirtelen csapnak le a vízre, szemmel is jól követhető sávokban. A helyi zivataroknál előfordulhat, hogy míg egy bizonyos helyen viharos erősségű a szél, négy-öt kilométerrel arrébb teljes a szélcsend. Az ilyen típusú viharok általában nem tartanak sokáig, 10-15 perc után jelentősen mérséklődik a szél. Más a helyzet a zivatarrendszerek vagy a nagyobb időjárás-változást okozó hidegfrontok esetében. Az Alpok felől a Dunántúlra bezúduló hideg levegő, akár egy gigantikus dugattyú, feltorlasztja maga előtt a meleg levegőt, széles zivatarláncok alakulnak ki. Tapasztaltabb balatoni vízjárók jól ismerik ennek előjeleit, az északnyugaton elszürkülő égalját, a vihar előtti forró, nyomott levegőt. A legváratlanabb és talán a leghevesebb viharok azonban délnyugatról törnek a Balatonra. Nagyon összetett meteorológiai folyamatok eredményeként – jóval a hidegfront előtt – Szlovénia irányából érkeznek a hatalmas felhők. Ezekből a zivatarokból, amelyek hevességüknél és gyors mozgásuknál fogva nagyon nehezen jelezhetők előre, lesz a hazai tornádók nagy része. Amikor a szél a sima víztükörre tör, nem hullámok alakulnak ki, hanem a felszín fölött körülbelül egy méter magas vízfüggöny. Ebben a rétegben olyan nagy a levegő víztartalma, hogy a bele került ember megfulladhat annak dacára, hogy jó úszó, vagy akár mentőmellényt is visel. Gyakori az olyan eset, amikor egy időjárási frontot nem kísérnek felhők, látszólag semmi előjele sincs a hirtelen szélfordulásnak, -erősödésnek. Ilyenkor is csak egyetlen mód van arra, hogy idejében felismerjük a veszélyt: figyelemmel kell kísérni a viharjelzést.A Balatonnál több mint 65 éve működik a viharjelző szolgálat. Európa nagy tavainál és a tengerpartoknál sokfelé van hasonló meteorológiai szakszolgálat, azonban a földrész egyik legnagyobb felületű, gyorsan felmelegedő és fürdőzésre talán leginkább alkalmas édesvizű tavánál különösen nagy jelentősége van ennek a rendszernek. A nyolcvanas évekig jelzőrakétákat és a mólók végén árbocra húzható viharkosarakat alkalmaztak. Ez a kézzel működtetett „hálózat” rendkívül lassú és nehézkes volt, ezért váltotta fel a nyolcvanas évek közepén üzembe helyezett fényjelzős rendszer. Érdemes áttekinteni, hogy mit is jelentenek az egyes jelzések. Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg a 40–45 kilométer/óra sebességet. Első fokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz, mint 45 kilométer/óra, azonban nem haladja meg a 60 kilométer/óra sebességet. Másodfokú viharjelzés esetén már viharos – 65 kilométer/órát meghaladó – szél várható.A balatoni időjárás-jelentés a nyári Balatonnal kapcsolatos legfontosabb információ, a viharjelzés pedig a szó legszorosabb értelmében is életbe vágóan fontos. Mindkettőt az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának ügyeletes meteorológusa adja ki, munkáját időjárási radarok, rengeteg mérés, műholdak és nagy teljesítményű számítógépek segítik. Az obszervatóriumban dolgozó meteorológusok felelőssége óriási, hiszen az idejében kiadott jelzés emberéleteket menthet meg. Az viszont tény, hogy a légkör, amely rendkívül bonyolult rendszer, sokszor produkál váratlan jelenségeket, és előfordulhat, hogy egy jelzés kiadását követően a vihar elkerüli a Balatont, máshol csap le, vagy csak a tó kisebb területére korlátozódik a hatása. A pillanatnyi viharjelzésről a vízben levők a tó körül elhelyezett jelzőlámpák segítségével szerezhetnek tudomást: a percenkénti 30 felvillanás az első fokú, a percenkénti 60 felvillanás a másodfokú viharjelzés érvényességét mutatja. A jelzés kiadásáról az obszervatórium legelőször a Balatoni Vízi Rendészeti Kapitányságot értesíti, részletesen megadva a várható szélerősséget és szélirányt. A vízi rendészet rendelkezik a megfelelő mentőhajókkal, jól képzett személyi állománnyal és kellő tapasztalattal ahhoz, hogy a legmostohább körülmények között is tudjon segíteni a bajbajutottakon. Ugyancsak értesítést kapnak az országos rádióállomások, néhány helyi tömegtájékoztatási eszköz és szervezet, valamint újabban egyes internetszolgáltatók is. Megpróbálják elérni azt is, hogy aki igényt tart rá, a jövőben a mobilkészülékén is megkaphassa a riasztást SMS-távirat formájában. Ez a strandokon, illetve a vitorlások esetében különösen hasznos lehet.A szerző az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa

---