Tartani a menetrendet

A munkaerő szabad áramlása tekintetében meghatározó jelentőségű fejlemény a Luxemburgban a 15 EU-tagállam által kiadott közös nyilatkozat. A kulcsmondat úgy szól, hogy ennek eredményeként a magyar állampolgárok számára a munkavállalási lehetőségeknek lényegesen javulniuk kell Magyarország csatlakozásakor – jelentette ki lapunknak adott nyilatkozatában Juhász Endre, Magyarország brüsszeli EU-missziójának vezetője, a csatlakozási tárgyalások főtárgyalója.Eddigi óvatosságát fenntartva hazánk EU-nagykövete az eddigieknél némileg derűlátóbban fogalmazott. Nem csoda, hiszen a magyar EU-csatlakozási tárgyalások legutóbbi, luxemburgi fordulóján hazánknak három újabb fejezetet sikerült lezárnia. A munkaerővel, a tőke szabad áramlásával és az adózással foglalkozó fejezetek lezárása hozzájárult ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a csatlakozási tárgyalások 2002-es befejezésére. Magyarország szereplése meghatározta az uniós tagállamok bővítéssel kapcsolatos döntéseit a göteborgi csúcsértekezleten is.Budapest – miután kérésére kedvező politikai nyilatkozatot kapott Brüsszeltől – most még további tagországok tájékoztatását várja a magyar munkavállalók csatlakozást követő lehetőségeit illetően. „Egyértelműnek ebben a kérdésben én a svéd kormány álláspontját tartom. Ezt a nyilatkozatot Stockholmban adták ki a miniszterelnök nevében, de tartalmazza azt a svéd külügyminiszternek a magyar külügyminiszterhez írt levele is. Ez kimondja: Svédország ugyanolyan feltételeket kíván alkalmazni a magyar állampolgárok munkavállalása tekintetében, mint amelyek a jelenlegi tagállamok állampolgáraira is érvényesek. A holland megnyilatkozás is pozitív értelmű, de inkább csak célt jelöl meg. Volt osztrák és spanyol visszajelzés is: az osztrák levél kimondja, hogy az osztrák kormány egy ésszerű mechanizmusról kíván tárgyalni, ami a szabad munkaerőáramlás fokozatos bevezetéséről szólna. Madrid kétoldalú tárgyalásokat javasol” – fogalmazott Juhász.Az EU a fejezet lezárásának feltételeként szabott másik magyar kérést is teljesítette: elfogadta, hogy Magyarország is – viszonossági alapon – a munkaerő szabad áramlását biztosító közösségi rendszer helyett alkalmazhatja nemzeti jogszabályait az olyan jelenlegi tagálla-mokkal szemben, amelyek Magyarországgal szemben nemzeti jogszabályokat, és ezeken belül esetleg korlátozásokat alkalmaznak. Az újonnan csatlakozó országok felé Magyarország úgynevezett védklauzulát kapott. A védzáradék értelmében, ha az új tagállamok állampolgárainak Magyarországon való megjelenése által a munkaerőpiac megzavarására kerülne sor, vagy fennállna ennek a veszélye, akkor nemzeti hatáskörben korlátozásokat alkalmazhatunk.A magyar tárgyalási sikereket követő, főleg cseh és lengyel részről elhangzott fenntartásokat Juhász nem látja megalapozottnak: „Természetesen nem várunk el hálát senkitől, de talán látni kell, hogy azt az igen kedvező szöveget, amelyet a göteborgi csúcsértekezlet produkált, elsősorban a magyar eredmények alapján írták. Persze az olyan tagjelöltek számára, amelyek a valóságban nem gyors, közeli csatlakozásra törekszenek, vagy azt nem tartják lehetségesnek, lehet, hogy ez a »gyorsító« szöveg nem kívánatos” – sejttette Juhász a kritikák lehetséges okait.A magyar csatlakozási tárgyalások soron következő két félévét, a belga és a spanyol elnökség ideje alatti időszakokat illetően Juhász aláhúzta: „Elsődleges célunk, hogy az eredeti menetrendet betartsuk. Gyorsításról már nem nagyon beszélhetünk, hiszen az már megtörtént, amit illusztrál az a tény is, hogy a belga elnökség idejére ütemezett fejezetek közül ötöt már lezártunk: az energiát, az adózást, a vámuniót, a halászatot és a pénzügyi ellenőrzést. A spanyol elnökség idejére koncentrálódik minden nagyobb pénzügyi kérdés, ilyen a mezőgazdaság is, az úgynevezett közvetlen támogatások miatt. A strukturális alapokról és a kohéziós alapról szóló, valamint a költségvetés fejezet is komoly feszültséget rejt magában.”Pusztán a jogharmonizáció végrehajtása és az átmeneti kérésekben való megállapodás nem vezet automatikusan EU-tagsághoz. Fölmerül az úgynevezett végrehajtási képesség is, amit az unió a lehető legtüzetesebben fog ellenőrizni. „Ebben a pillanatban is nagy terjedelmű anyagokat adok át a magyar adózási rendszerről, amelyeknek nincs közvetlen összefüggésük a tárgyalásokkal, de mégis kérték ezek összeállítását. Vaskos kötegeket küldünk el az APEH-ről és VPOP-ról” – említette meg Juhász Endre.Az unión belüli megosztottsággal kapcsolatban a magyar főtárgyaló úgy véli, hogy az objektív érdekellentéteken alapul, amelyeket egy csúcsértekezlet nem tud feloldani. Az európai integráció lényege az állandó érdekegyeztetés. Göteborg egy rendkívül fontos állomás volt, ám még további fontos döntésekre is szükség lesz a csatlakozási szerződés aláírásáig – summázta a magyar EU-nagykövet a csúcstalálkozó tanulságait.