Nehéz pontosan megjósolni, hogy mennyi munkaerőre lesz szüksége a jövőben a növekedési pályára állt magyar gazdaságnak. Mint ahogy azt is, milyen mértékben lesznek majd a magyarországi munkaerőpiac szereplői a határon túli magyarok.A munkaerőviszonyok előrejelzésére a magyar szakértők a gazdaságilag aktív népesség (munkavállalók és munkát kereső munkanélküliek) nagyságát, az iskolázottságot, a tartós betegségek alakulását vizsgálják. A gazdasági aktivitás várható értékére – amelyre jelentős hatással lehet az iskolaidő kitolódása és a nyugdíjkorhatár változása is – a kutatók alsó és felső határokat állapítanak meg. Ilyen prognózist végzett 1996-ban szerzőtársaival a Világbank és az akkori Munkaügyi Minisztérium számára dr. Tímár János, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem emberi erőforrás tanszékének professzora.– A termelés, a gazdaság várható növekedése alapján is lehetne előre jelezni a munkaerő iránti igényt, de a gazdasági növekedést, mondjuk, húsz évre már nemigen lehet előre jelezni – mondta Tímár János. A gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisokat a nyolcvanas évek végéig a tervhivatal végezte, de Magyarországon – egyedül a volt szocialista országok közül – ezt az intézményt megszüntették. – Ugyanakkor a tizenöt EU-tagország közül tizenkettőben rendszeresen zajlik ilyen előrejelzés, kilencben hosszú távú is – tette hozzá a professzor.– E hiányosság kiküszöbölésére is irányul a Gazdasági Minisztérium középtávú terve, amelyben szerepel a munkaadók igényeinek hosszabb időszakra szóló előrejelzése. Elsősorban az oktatáspolitikához van szükségünk részletes munkaerőigény-előrejelzésekre – magyarázta Székely Judit államtitkár, a GM foglalkoztatáspolitikai főosztályának vezetője.Tímár professzor szerint egyébként valószínű, hogy csak 2010 után lesz szükség Magyarországon többletmunkaerőre, 2013 körül lépnek ugyanis a munkaerőpiacra az első kis létszámú korosztályok. Véleménye szerint viszont ekkor is csak évi 20-30 ezer „többlet-munkavállalóra” van szükség. Itt nettó számról, vagyis a hazánkban munkát vállaló külföldi állampolgárok és a külföldön munkát vállaló belföldiek különbségéről van szó.– Hogy az EU-ban hány magyar vállal munkát a csatlakozás után, azt komoly ember ma nem tartja prognosztizálhatónak – jelentette ki a professzor. Annyi mindenesetre elmondható, hogy Nyugaton elsősorban a jól képzett munkavállalók, illetve a diplomások helyezkedhetnek el. A jól képzett munkaerő elvándorlása, az agyelszívás azonban már más, bár legalább ilyen nagy gond.A következő kérdés, hogy annak a bizonyos évi 20-30 ezer „többlet-munkavállalónak” mekkora hányada érkezik majd a határon túl élő magyarság köréből. A státustörvény elfogadása kapcsán sokan felvetették: a kisebbségi sorban élő magyarok foglalkoztatása könnyen azt eredményezheti, hogy a szülőföldjükön maradt közösségeik érzékeny veszteségeket szenvednek. A határainkon túl élő magyarok mobilitása viszont valószínűleg csekélyebb lesz annál, hogysem ezek a félelmek beigazolódjanak.A szlovákiai magyarság nagyobbrészt falusi agrárnépesség, amely nem szívesen változtat lakóhelyet még ideiglenes munkavállalás céljából sem. A Csallóközben ráadásul nem is olyan magas a munkanélküliség, mint Szlovákia más részein, tehát a nyugati részen élő szlovákiai magyarság úgy-ahogy, de otthon is boldogul. A roszszabb helyzetben élő kelet-szlovákiai magyarok pedig azért nem igyekeznek Magyarországra, mert a határ túloldalán lévő magyar térség sincs jobb helyzetben.Az erdélyi magyarságot talán az egészen jó román–magyar gazdasági kapcsolatok késztethetik ottmaradásra. Körükben is magas a mezőgazdasággal foglalkozók aránya, bár a rosszabb megélhetési viszonyok miatt innen minden bizonnyal több munkavállalóra számíthatunk.A kárpátaljai magyarság legnagyobb része falvakban élő agrárnépesség, amelynek vállalkozókedve, sokaknak megfelelő iskolai végzettsége, szaktudása sincs ahhoz, hogy Magyarországon próbálkozzon munkakereséssel.A vajdasági magyarok mozgékony, fiatalabb, kreatív része már áttelepült, vagy az anyaországi kapcsolatait felhasználva él. Az Ausztriában élőket pedig vélhetően nem vonzza majd a magyarországi munkavállalási lehetőség.
Magyar nemzetiségűek a környező országokban (ezer főben)
