Védeni kell az ásványi vagyont

Ősszel kerül a parlament elé a bányatörvény módosítása. A szakmai egyeztetésen már túljutott tervezet figyelembe veszi a termőföld védelmét, célul tűzi ki az illegális kitermelés visszaszorítását, valamint ásványvagyon-igénybevételi díj megfizettetését tervezi a bányatársaságokkal.Alapos előkészítés és többfordulós szakmai egyeztetés után elkészült a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) előterjesztése a bányászatról szóló 1993-as törvény módosításáról, amelyet a Gazdasági Minisztérium (GM) felkérésére készítettek el – tudtuk meg Malárics Viktortól, az MBH elnökétől. Az elnök a Magyar Nemzetnek elmondta: a jelenlegi szabályozás a bányászati jogviszonyban részt vevők egyikének sem felelt meg maradéktalanul. A felmerült konfliktusokkal kapcsolatos lakossági panaszok, a jogorvoslati eljárások tapasztalatai, valamint a szakhatóságok és felügyeleti szervek jelzései, továbbá a bányászati szakigazgatási eljárási gyakorlat és az uniós csatlakozás tervezhető hatásai mind a törvény módosítását indokolták. A szakmai egyeztetések után kialakult javaslat többek között figyelembe veszi a termőföld védelmét, a jogszerűtlen bányászat viszszaszorítását, az önkormányzatok érdekeit és a telektulajdonosok, valamint a közérdek hatékonyabb érdekvédelmét. Természetesen a módosító javaslat külön kitér a vállalkozók és az állam érdekeinek hatékonyabb érvényesítésére is. A fő cél a bányászat társadalmi hasznosságának és túlélésének megfelelő új egyensúlyi helyzet megteremtése volt.Malárics Viktor a rengeteg problémát felvető jelenlegi helyzetből két kérdéskört említett. E szerint a befizetett bányajáradék az elmúlt 4-5 év alatt az addigi évi 16,5 milliárd forintról 13,8 milliárdra csökkent, miközben a bányakapitányságok becslései, felmérései szerint a jogszerűtlen bányászati tevékenység miatti kár eléri a félmilliárd forintot. Mindezeket vizsgálni kellett, és olyan törvényi szabályozás kialakítása indokolt, amely eközben nem növeli jelentősen a bányászati vállalkozók terheit.Zoltay Ákos, a bányászati termelés volumenének és létszámának 85 százalékát jelentő cégeket képviselő Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) ügyvezető főtitkára szerint jelentősen közeledtek az álláspontok az MBH és a szakmai érdek-képviseleti szervezetek között. Eredetileg az volt a földtulajdonosokkal bekövetkezett érdekütközések legfőbb kiváltója, hogy az állam tulajdonát képező ásványi nyersanyagok helyhez kötöttek. Bányászni tehát csak ott lehet, ahol a föld alatt nyersanyag van, ez viszont esetenként ütközik a felszíni tulajdonjoggal, a terület tulajdonosának érdekeivel. Az ellentétet még az is növeli, hogy míg a bányászat a kitermelt nyersanyag után bányajáradékot fizet a kincstárnak, addig a mezőgazdaságban eltörölték a földjáradékot, sőt esetenként állami támogatást is élveznek. Mindezek mellett jelenleg az önkormányzatok sem kellően érdekeltek a bányászati tevékenységben, valamint a szakma a szükséges fejlesztésekhez nem rendelkezik elegendő forrással.Zoltay Ákos külön kiemelte, hogy a kiindulási szempont az olyan törvényi módosítás volt, amely nem növeli a bányavállalkozók terheit, és figyelembe veszi a megváltozott gazdasági és társadalmi környezetet. Az MBSZ szeretné elérni azt is, hogy a tervezetben megváltoztassák az elmúlt év végén, a költségvetési törvénymódosítás részeként megszavazott diszkriminatív döntést, miszerint a külszíni bányászattal szemben a termőföld „kivett helyként” szerepel. A szövetség ezzel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordult, de még nem született döntés. Mindezek mellett célszerű lenne kidolgozni a hosszú távú nemzeti ásványinyersanyag-politikát, amely a természeti értékek és a táj lehető leghatékonyabb óvását, valamint a nem megújuló természeti erőforrások védelmét is szolgálja. Nagyon lényeges ez a kérdés, mert az élet szinte minden fázisához ásványi nyersanyagot használunk, ezért e természeti kincsek védelme kiemelkedő fontosságú. Az elkészült tervezetbe került ásványvagyon-igénybevételi díj kiszabásának feltételeinél elfogadták az MBSZ javaslatát, így ez megfelel a bányavállalkozók számára. Alaphelyzet, hogy szüntessük meg a rablógazdálkodást, és a bányászatnál is helyezzük előtérbe a minőségre törekvő munkát, már csak azért is, mert a gazdaság hosszú távú elképzelései, a Széchenyi-terv nagymértékben támaszkodik a bányászati ágazat tevékenységére – mondta végezetül Zoltay Ákos.Szentpétery Emese, a Gazdasági Minisztérium (GM) energetikai főosztályának főosztályvezető-helyettese a törvény módosításának tervezetéről elmondta: a minisztérium elképzelése és szakmai ütemterve szerint a bányatörvény a földgáztörvénnyel együtt szeptember végén kerülhet a parlament elé. Mivel a tervezetet támogatja a szakma, valamint a GM illetékes szakemberei is elfogadhatónak tarják, a minisztérium vezetői értekezlete után még a nyáron tárcaközi egyeztetésre kerülhet, majd ezt követően terjeszthető a parlament elé.