Vitézségért

Ez az a kincs, ami nincs, pontosabban csak mutatóban, s úgy is két részletben létezik. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremből huszonöt darabot adtak át 1942 szeptembere és 1945 januárja között hősies magatartásért huszonkét magyar és három német tisztnek, de a teljes kitüntetésből egyet sem sikerült máig fellelni.Szakály Sándor történész hangsúlyozza a vitézségi érem történetét taglaló kötet előszavában, hogy a háborúban részt vevő hadseregek katonái számára voltak és vannak olyan erények, amelyek korszakoktól, politikai és világnézeti különbségektől függetlenül elismerést érdemelnek. Az érem története II. Józsefig nyúlik vissza, eredetileg a vitézül helytálló őrmesterek és az alacsonyabb rangú legénység megjutalmazására írta elő az uralkodó az aranyból és ezüstből vert vitézségi érdempénzt. Az első világháborúban a Magyar Királyi Honvédség legénységi állományú tagjai közül 486-an kapták meg az arany fokozatot, de a tisztek nem büszkélkedhettek ilyen elismerő medállal, amit igen nehezményeztek, tudhatjuk meg a könyvből. IV. Károly alapította meg 1917 szeptemberében a Tiszti Vitézségi Érmet, amelynek arany fokozatát az első háború idején 99 tisztnek adományoztak. A magyar kormányzó a hagyományt követendő alapította meg a Magyar Vitézségi Érmet 1939-ben a legénységi állományú katonáknak, amelyet négy fokozatban osztottak: arany, nagy ezüst, kis ezüst és bronz változata létezett. Végül 1942 szeptemberében született meg a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem, első oldalán Horthy Miklós kormányzó képmásával.Kik voltak azok a tisztek, akik hősies magatartásukkal háborús elismerést kaptak? Helyet kapott a könyvben rövid életrajzuk, amelyben többnyire szerepel elesésük időpontja is. Korabeli fotók, közöttük családi képek, tábori levelek, naplórészletek idézik meg azt az időt, amelyet többféleképpen értékeltek az azóta eltelt hatvan esztendőben, leginkább bűnösnek kikiáltva vagy agyonhallgatva e férfiak cselekedeteit. Ne ismétlődjék meg! – ebben egyetértenek az elemzők, s talán abban is: ezek a katonák megérdemlik, hogy a nevük fennmaradjon.A Hadtörténeti Múzeumban dr. vitéz Merész László tartalékos hadnagy vitézségi érme látható a hadiszalaggal, ez az éremből egyedül föllelhető darab. Ékítménye szintén ritkaság: az aranykorona, -kard és babérág együttese Merész László hadiszalagjáról elveszett, Rechtzügel Árpád hivatásos századosét őrizte meg a történelem. A szerzők és a múzeum munkatársai abban bíznak, hogy a könyv nyomán talán mégis fölbukkan valahonnan egy teljes Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem...(Illésfalvi Péter – Kovács Vilmos – Maruzs Roland: „Vitézségért” – Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetettek a második világháborúban. Varietas ’93 Kft., Budapest, 2001. Ármegjelölés nélkül)