A mezőgazdaságról szól a mai kormányülés

A kormány ma tárgyal a családi gazdaságok megerősítéséről, az üzletrészek és a földügyek rendezéséről. A legfontosabb kérdés a családi gazdaságok ügye, bár definíciójuk még nem ismert, egy-egy termelő egység több millió forintos támogatásban és sok kedvezményben – a tb-terhek csökkentésétől az illetékmentességig – részesedhet. A földügyek rendezése kiemelkedő feladat, mert nemcsak a nyugati határszélen, hanem a Nyírségben is léteznek zsebszerződések. Mindezek mellett kilenc százalékkal emelkedett a gabonafélék vetésterülete.A családi mezőgazdasági vállalkozások kialakításáról és megerősítéséről, az agrárágazat egyéb döntést igénylő kérdéseiről, a földhasználati ellenőrzési rendszer kialakításának személyi és dologi feltételeiről, valamint azok forrásigényének biztosításáról, a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrészek és a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok üzletrészeinek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes intézkedésekről tárgyal ma a kormány kihelyezett ülésén, a Zala megyei Kálócfán.Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke múlt pénteken már ismertette, hogy várhatóan milyen kedvezményekben részesülhetnek a családi gazdaságok, de nem ismertetett mindent az agrártárca által készített támogatási csomag elemei közül. Információink szerint a szakértőknek a legnagyobb problémát a családi gazdaság definiálása jelenti. Ha pontosan lehetne tudni, mi tartozik a sokat emlegetett gazdálkodási egységbe, akkor a számukra biztosított vagy biztosítandó támogatások odaítélése is zökkenőmentesebb lenne.Az FVM a családi gazdaságokat az egyéni vállalkozás speciális formájának tekinti, mivel a családi gazdálkodók nagy része már ma is ebben a formában végzi tevékenységét, és mert ez a vállalkozási forma jár a legkevesebb adminisztrációval. A családi vállalkozáson belül egy személy lehet a jogok és kötelezettségek alanya. A tárcának az a célja, hogy a családi vállalkozásokon keresztül kialakítson egy új agrárközéposztályt, amely el tudja látni magát, és amelyet a kormány az EU-csatla-kozás előtt megerősít, természetesen nem zárva ki a támogatásokból a mezőgazdasági nagyüzemeket – hiszen van olyan agrártermék, amelynek előállítása csak nagyüzemi méretek között gazdaságos – és kisvállakozásokat sem.A családi vállalkozások mezőgazdasági támogatásokban részesülnének önálló jogcímen, amely a feltőkésítést, a megalakulást és a beruházást segíti, pluszban a kihirdetett agrártámogatásokban preferálnák őket, például magasabb vissza nem térítendő támogatások biztosításával. A tervek szerint a családi gazdaságok adókedvezményekben is részesülnének, az őstermelői viszonyból adódó, pillanatnyilag négymillió forintos kedvezményes adóztatású bevételhatár hatmillió forintra emelkedne. (Jelenleg kétmilliós bevételhatárig nem kell az őstermelőknek adót fizetniük, azt túllépve pedig százezer forintos adókedvezményben részesülnek, és 40 százalék költséghányadot számolhatnak el.) Egy háromtagú „termelőközösség“ így összesen 18 millió forintos bevétel után adózna kedvezményesen.Könnyebbé válnak a családi gazdálkodók társadalombiztosítási terhei is, mert nem havonta, hanem – ez még nem eldöntött – negyedévente, félévente vagy évente fizetnék a tb-kötele-zettségeiket, amihez az állam 50 százalékos támogatást ad. Mivel a családi gazdaságok tagjai egy háztartásban élnek, tagjaik a tulajdonukban lévő földet bérbe adják a főfoglalkozású gazdálkodónak – ez már most sok esetben a családfő –, akinek elővásárlási joga lesz e földekre. Ha családon belül létrejön a földvásárlás, akkor az adó- és illetékmentes lesz. Nem kell illetéket fizetni örökség esetén sem – ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a gazdaságok ne aprózodjanak el, egy tagban maradjanak.A családi gazdaságok maximum 300 hektáron gazdálkodhatnak, akár saját, akár bérelt földről van szó.A kormányülésen tárgyalják a földhasználati ellenőrzési rendszer kialakítását is, ami a zsebszerződések felszámolást segíti. A téma fontos, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is adtak el földet zsebszerződéssel, de ez a szabálytalan mezőgazdasági területértékesítés nem jellemző a Nyírségre. Rácz Ferenc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fő falugazdász tegnap nyíregyházi sajtótájékoztatón közölte: ennek csak az az oka, hogy a régió távol esik az elsősorban számításba jöhető nyugat-európai gazdák telephelyétől. Az MTI tudósítása szerint elmondta: pontos adatok arra, hogy hány zsebszerződést kötöttek a szabolcsi földtulajdonosok külföldiekkel, a jelenleg is tartó felderítési munkát követő összesítés után lesznek. Eddigi információk szerint azonban a külföldi vevők között nemcsak nyugat-európaiak – főként osztrákok és németek – vannak, hanem a nyírségi területtel szomszédos országok, Szlovákia, Románia és Ukrajna állampolgárai isnEgy év alatt 9 százalékkal, 3,1 millió hektárra nőtt a gabonafélék vetésterülete, a szántóterület az idén májusban 4,5 millió hektárt tett ki, az ország területének 48, mezőgazdasági területének 77 százalékát. Ezen belül a hasznosított, 4,4 millió hektár szántóterületen a legtöbb gabonaféle vetésterülete növekedett az előző évhez képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében.A gabonafélék közül a búza vetésterülete – durumbúzával együtt – 1,2 millió hektárra, mintegy 14 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Kukoricát a 2000. évinél 3 százalékkal nagyobb, 1,3 millió hektáron termesztenek. Burgonyatermesztéssel 37 ezer hektáron, az egy évvel korábbinál 20 százalékkal kisebb területen foglalkoznak. Megállt a cukorrépa vetésterületének csökkenése, az idén 67 ezer hektáron vetettek. A KSH összefoglalója szerint a napraforgó vetésterülete 321 ezer hektár, megegyezik az előző évivel.Zöldségfélék termelésével elsősorban az egyéni gazdálkodók foglalkoznak. A zöldborsó vetésterülete egy év alatt 8 százalékkal, 14 ezer hektárra, a fűszerpaprikáé 20 százalékkal, 6 ezer hektárra növekedett a tavalyihoz képest. A zöldpaprika ötezer hektáros vetésterülete nem változott. Paradicsom-termesztéssel a tavalyinál 14 százalékkal kisebb területen, összesen hatezer hektáron foglalkoztak.Románia az idei jó búzatermés reményében megszigorítja a búza és a liszt importját. Az egyik román lap híre szerint a mezőgazdasági miniszter hétfőtől leállíttatta a magyar búza behozatalát – jelentette az MTI. A román mezőgazdasági minisztérium várakozásai szerint az idei búza- és rozstermés megközelíti majd a hét- millió tonnát. Mostanáig a búzatáblák 43 százalékáról takarították be a termést, ami 3,2 millió tonnát tett ki. Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter elmondta: a pénzügyminisztérium hamarosan rendeletet ad ki arról, hogy a román vámhivatal a liszt esetében legkevesebb 300 dollár tonnánkénti árat állapíthat meg.