A státustörvény próbája

Pozitívan értékelik a magyar parlament által elfogadott státustörvényt a hazai szlovák és román kisebbségi vezetők. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke szerint értékelendő, hogy az Orbán-kabinet gondoskodik a határain túl élő magyarokról.Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke kijelentette: ilyen vagy hasonló intézkedéseket kellene bevezetnie minden olyan országnak, amelynek a határain túl élnek nemzetrészei.A státustörvénynek lesznek anyagi kihatásai, de remélhető, hogy ez nem megy majd a hazai kisebbségek támogatásának rovására – közölte a Magyar Nemzettel Fuzik János, a magyarországi szlovákok önkormányzatának elnöke. – Nagyon foglalkoztat minket a státustörvény, hiszen mi is hasonló segítséget várnánk el az anyaországtól – tette hozzá Fuzik. Arról is szólt, hogy Szlovákia 1997-ben hozott ugyan egy hasonló rendelkezést a határain túl élő szlovákok számára, ám azzal nem túl sokan éltek. – Az említett törvény főleg az anyaországban továbbtanulni kívánó diákok számára jelentett könnyítéseket. Emellett az egészségügyi ellátásban kedvezményeket kaphatnak az anyaországba látogató szlovákok, de ezen túlmenő, kézzelfogható kedvezményt nem tartalmaz a törvény – vélekedett az elnök.Úgy tudjuk: az utóbbi három év alatt csak nyolcezren igényelték a szlovákiai kedvezményekre feljogosító igazolványokat. A legtöbben a Vajdaságból, Kárpátaljáról és Romániából vették igénybe a dokumentumokat, Magyarországról alig százan éltek csak a szlovák törvény adta lehetőségekkel.Fuzik kijelentette: a Dzurinda-kormány nem avatja be a határon túl élő szlovákokat az őket is érintő intézkedések előkészítésébe, csak a tényekkel tudnak szembesülni. Példaként említette, hogy a kormány megszüntette az egyéves nyelvi előkészítő iskolát, pedig erre különösen nagy lenne az igény, annak ellenére, hogy itt, Magyarországon is igen fejlett a szlovák oktatási rendszer. – Bízom abban, hogy az Orbán-kormány követendő példát mutat a törvénnyel, és nem az ellentéteket szítja – szögezte le a szlovák kisebbségi vezető.Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke szintén egyetért a státustörvénnyel, sőt hangsúlyozta: ilyen jogszabályt minden hasonló helyzetben lévő országban be kellene vezetni. – Semmi kétségemafelől, hogy Románia és Magyarország között megvoltak a szükséges egyeztetések a törvényről, ugyanakkor szerintem ahhoz, hogy ne forduljanak elő a mostanihoz hasonló nézeteltérések az adott országok között, még nagyobb figyelemre és még mélyebb diplomáciai kapcsolatokra van szükség – közölte Kreszta.Az elnök beszámolt arról: Románia a moldávoknak nyújtott a státustörvényhez hasonló kedvezményeket. – A határokon túl élő románok – főleg az oktatás terén – sokkal több segítséget is el tudnának képzelni az anyaországtól – fogalmazott a vezető. Példának említette a más országokban élő, ám Romániában tovább tanulni szándékozó román nemzetiségű diákok tanulási lehetőségeinek javítását. Szerinte a magyarországi románoknak legnagyobb szükségük a román nyelvű iskolai szemléltető- és hangeszközökre lenne. Elmondta még, hogy rövid időn belül a magyar–román vegyes bizottság támogatásával rendbehozzák a budapesti VII. kerületben lévő Emanuel Godzsu udvart és a Hajdú-Bihar megyében lévő kápolnát is.

---