Állóháború Baranyában

Négycsillagos, hatvanágyas gyógyszálloda, felújított előcsarnok, egy új és két átépített, fedett medence: ezt jelentheti a harkányi gyógyfürdőnek a Széchenyi-tervbe való sikeres bekapcsolódás. Az rt. 1,7 milliárdos támogatásra pályázna egy 2,5 milliárdos fejlesztési program keretében, de a közgyűlés egyelőre nem hagyta jóvá a részvételt. A döntés nem okozott meglepetést, hiszen a fürdő tulajdonosainak – a Baranya megyei és a harkányi önkormányzatnak – közel évtizede húzódó vitája előrevetítette ezt a fordulatot. A felelősséget mindkét fél a másikra hárítja. A következmények azonban az egész régiót érintik hátrányosan. A megoldást a szerencsétlen tulajdonosi struktúra megváltoztatása jelentené, de Harkánynak nincs annyi pénze, amennyit a megye kér részvényeiért.Azzal a megye és a város is egyetért, hogy a fürdőt fejleszteni kell, ez közös érdek. Ha ez nem történik meg, Harkány végzetesen lemaradhat a Széchenyi-terv lehetőségeit kihasználó konkurencia mögött. A szocialista vezetésű megye úgy látja: a pályázatot kizárólag Harkány felelőtlen akadékoskodása miatt nem adhatták be. A jobboldali irányítású város polgármestere szerint azonban a Baranya megyei önkormányzat által elfogadott feltételek nem vállalhatóak, mivel veszélyeztetik a fürdő jövőjét, ami a környékbeliek fő megélhetési forrása. Bédy István polgármester szerint ez megengedhetetlen. A jelenlegi konstrukcióban ugyanis a hitel felvételéhez fedezetként óvadékba kellene tenni a fürdő részvényeit. A megye erre hajlandó lenne, a harkányi vezetés azonban nem. Ahogy a polgármester fogalmaz: fennáll a kockázata annak, hogy ezen az úton a fürdő végül banké lesz, külföldi befektető kezébe kerül. Ebben mi nem akarunk partnerek lenni. Egy ilyen helyzetben nagy a korrupció lehetősége, főként úgy, hogy a városnak – a megye jóvoltából – nincs kielégítő rálátása az eseményekre, mivel nincs megfelelő képviselete a fürdő vezetésében – mondja. Kékes Ferenc, a Baranya megyei közgyűlés elnöke szerint a harkányiak aggodalma alaptalan. De a harkányiak szerint az előzményeket végignézve a gyanakvásra van ok.Kényszerbérlet HarkánybanA harkányi gyógyfürdő körüli viták a rendszerváltozásig nyúlnak vissza. Az 1991-es végrehajtási törvény értelmében az állami tulajdonú közfürdőket a települési önkormányzatok tulajdonába adták. Baranya megyének Szigetváron, Siklóson és Harkányban voltak fürdői. Szigetvárról és Siklósról lemondtak, de Harkányról nem. 1993 nyarán úgy tűnt, hogy a jogerős, végrehajtható, másodfokú bírói döntés pontot tesz a vitára: Harkány száz százalékban birtokolhatja a fürdőt. A megye azonban nem nyugodott bele az ítéletbe. 1994 őszén, a Horn-féle szociálliberális koalíció hatalomra jutása után nem sokkal a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a másodfokú döntést, s új eljárást rendelt el. Harkány 1995-ben még megpróbált jogorvoslattal élni a szerencsétlen belügyminisztériumi döntés ellen, amely a fürdő tulajdonjogát fele-fele arányban osztotta meg a város és a megye között, de nem jártak sikerrel. Ezt követően a két önkormányzat között a viszony végképp elmérgesedett. 1996-ban Baranya megye – kész helyzet elé állítva a másik tulajdonost – budapesti székhellyel az 50 százalékos tulajdonára részvénytársaságot akart alapítani.– Mit sem törődve a harkányiakkal, kényszerbérletbe vették a város tulajdonrészét, mondván: ehhez joguk van. Tehették, mert a teljes irányítás a kezükben volt, és az akkori vezérigazgató mindent aláírt nekik, a többi pedig asszisztált hozzá – mondja Bédy István, hozzátéve, hogy ez – a harkányiak éberségének köszönhetően – sikertelen kísérletnek bizonyult. A vezérigazgató elvitte a balhét – mondja.– Harkány ebben a kiszolgáltatott helyzetben elfogadott egy kompromisszumos megoldást, miszerint rotációban fogja a két tulajdonos betölteni az igazgatóság elnöki székét. Így ciklusonként változik, hogy kinek lesz erősebb képviselete az irányításban – meséli Bédy az előzményeket.– Jó megoldásnak tűnt, mivel a feleket együttműködésre késztette volna. Először a megyei képviselet kapott nagyobb teret, Harkány jóvoltából, abban a reményben, hogy három év alatt kialakulhat a békés egymás mellett élés, és utána már csak a fürdő érdeke számít. Tévedtek a harkányiak, mert a megye, amikor viszonozni kellett volna a gesztust, már nem volt hajlandó erre. A polgármester szerint másfél éve próbálja Harkány rábírni a megyei vezetést, hogy tartsa be a megállapodást, sikertelenül.Elmérgesedő viszonyA két tulajdonos közötti viszony tovább romlott, mikor a megye az év elején tulajdonrészét megpróbálta értékesíteni. Egymilliárd forintért túladott volna részvényein, de egyedül Harkány jelentkezett vevőként. A város által kínált 581 millió forintot viszont a megye nevetségesen alacsonynak tartotta. Bédy szerint a megye a Széchenyi-terv kapcsán olyan helyzetbe akarja hozni Harkányt, amely azt eredményezné, hogy megvalósuljon a megye eredeti szándéka: a fürdő teljesen külföldi tulajdonba kerüljön.Ezzel szemben Kékes Ferenc úgy látja, a megye érdeke az, hogy a fürdő jól működjön. Hogy bekapcsolódhasson a Széchenyi tervbe, egy új – Harkány számára is elfogadható – hitelkonstrukcióról tárgyalnak. Ebben a részvények óvadékba adása helyett kezes és ingatlanvagyon szerepelne fedezetként. A tervezet a jövő hét végén elkészül, a gyógyfürdő rt. közgyűlése ennek alapján augusztus elején újratárgyalhatja a Széchenyi-pályázat ügyét. A dokumentációt pedig szeptember elején benyújthatnák a minisztériumnak.A megegyezéshez azonban ez kevés. Az ügy érdekében Baranya megye ajánlatot tett Harkánynak: ha beleegyezik a részvételbe, ők delegálhatják a vezérigazgatót. De csak azután, ha nyernek a pályázaton. Ezt a feltételt Bédy felháborítónak tartja, mivel semmiféle jogi garancia nincs arra, hogy a megye betartja ígéretét.– A város teljes mellszélességgel támogatja a fürdő fejlesztését. De a hitelfelvétel magas kockázata miatt csak a fürdő ügyeibe való kellő beleszólási jogunk mellett indulhat el a program – magyarázza a polgármester. Úgy látja, hogy ennek akkor lenne reális esélye, ha a megye adná az igazgatóság elnökét, Harkány a vezérigazgatót. De az eredeti megállapodás betartását is örömmel venné Harkány – teszi hozzá.Körvonalazódó egyezségKékes Ferenc viszont úgy véli: elegendő biztosítékot jelentett volna, hogy a frakcióvezetők megállapodást írnak alá erről. Ezzel együtt kijelentette: a megye a megegyezés érdekében újragondolja ezt a kérdést is. Kékes úgy véli, a Széchenyi-program esetleges meghiúsulásáért egyedül Harkányt terheli a felelősség. Ha nemet mondanak a pályázatra, lelkük rajta – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a régió érdekét tekintve nem lenne-e hasznosabb, ha elfogadnák Harkány vételi ajánlatát, és véget vetnének a huzavonának, annyit mondott: a megye nem adhatja el fele áron tulajdonát. Ezt az államháztartási törvény tiltja.– A megye attól sem riad viszsza, hogy a megyei sajtó segítségével megpróbálják Harkány lakosságát szembeállítani a vezetéssel és a polgármesterrel. Mindig van új a tarsolyukban. El akarják adni a fürdőrészüket, ugyanakkor ragaszkodnak a többségi irányításhoz. Harkány tőkeemelési javaslatát elutasítják, de a hitelfelvételi kérelmeket azonnal megszavazzák.Harkány vagyona folyamatosan növekszik, míg a megyéé folyamatosan csökken. Harkány szépen fejlődik, ami mutatja, hogy jó gazdái vannak. Tizenegy éve szinte változatlan irányítása van a városnak – magyarázza Bédy István. Ahogy mondja, a harkányi fürdőfejlesztés elmaradása a megye idegenforgalmának visszaesését is eredményezné, amely a megye tulajdonában lévő gyógy-kórházat, a megye többségi tulajdonában lévő idegenforgalmi társaságát – a Mecsek Touristot –, és a környék településeit, a Harkányban szerencsét próbáló pécsi és környékbeli vállalkozókat is érzékenyen érintené. A megyének és vezetőinek komolyan mérlegelniük kell, hogy szabad-e kockára tenni ennyi választópolgár sorsát és saját intézményeinek, cégeinek jó működését – teszi hozzá.Harkány csak egy tisztességes megoldást szeretne kiharcolni, olyat, amelyben biztonságban érezhetné az 50 százalék részvényét, a település és a fürdő jövőjét – összegzi véleményét Bédy István.Kékes Ferenc tájékoztatása szerint a közelmúltban tárgyalások folytak Mikes Éva kancelláriai államtitkárral a pécs-pogányi repülőtérről. Az elnök információi szerint szeptemberben kerül a kormány elé a beruházás támogatásáról szóló javaslat. A repülőtér jelentősen fellendítheti a régió idegenforgalmát is. Bédy szerint a kérdés csak az, hogy ha kútba esik a harkányi fürdőfejlesztés, menynyivel lesz kevesebb a turista.A baranyai médiumok nagy teret szentelnek a harkányi gyógyfürdő ügyének. Megjelentek olyan írások is, amelyek arra utaltak, hogy Bédy István – aki a jobboldali pártok támogatásával lett polgármester – ez ügyben tanúsított magatartását politikai számítások motiválják. A polgármester viszont állítja: kizárólag a város érdekeit tartja szem előtt. Kékes Ferenc szocialista közgyűlési elnök szintén úgy véli: ebben a történetben nincs politika.