Aránytalan ingatlanhasználat

Az utóbbi hetekben éles vita alakult ki a civil szervezeteknek juttatott állami ingatlanok körül, amelyek elosztásáról pályázat alapján az Országgyűlés albizottsága döntött. Összeállításunkban azt mutatjuk be, hogy az 1997-ben megszületett törvény alapján hogyan zajlott az első ingatlanosztási hullám.Egyértelműen megállapítható, hogy az ingatlanhasználat és -szerzés terén eddig azok a szervezetek élveztek előnyt, amelyek már a rendszerváltozás előtt is ilyen lehetőséghez jutottak, illetve valamilyen módon szocialista érdekcsoportokhoz kötődnek. Először 1990-ben rendelkezett törvény a társadalmi szervezetek által használt, állami tulajdonú ingatlanokról, megvonva a kezelői jogot azon szervezetektől, amelyek a rendszerváltozás előtt szerezték azt.A kifejezetten a civil és társadalmi szervezeteknek juttatandó állami ingatlanokról egy 1997-ben elfogadott törvény rendelkezett. A jogszabály – amely MSZP-s és SZDSZ-es képviselői kezdeményezés alapján született – kimondta, hogy azokat az állami tulajdonú ingatlanokat, amelyek a rendszerváltozás előtt is társadalmi vagy civil szervezet használatában voltak, ismét ilyen szervezeteknek kell átadni.A jogszabály arról is rendelkezett: a szóban forgó ingatlanokat pályázat nélkül tulajdonba kell adni azon civil szervezeteknek, amelyek 1990. szeptember 18-án bizonyíthatóan „ingatlanon belül” voltak és 1997-ig folyamatosan használták azokat. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a rendszerváltozás folyamatának kezdetén milyen civil és társadalmi szervezetek, alapítványok voltak olyan helyzetben, hogy állami ingatlanokat használhattak. A törvényt két évvel később, 1999-ben módosították.A jogszabály alapján 102 civil szervezet, alapítvány és 63 szakszervezet összesen 334 ingatlant, illetve ingatlanrészt kapott tulajdonba. Míg az 1997-es törvény csupán 33 szakszervezetnek, addig az 1999-es módosítás újabb 111 szakszervezetnek adott ingatlant.Az 1997-es pályázat nélküli ingatlanosztás során a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete három, összesen közel tízezer négyzetméternyi ingatlanrészt (8992 négyzetméter föld és 600 négyzetméternyi iroda) kapott tulajdonba, amelyek könyv szerinti értéke akkor 8,8 millió forint volt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kimutatása szerint. A tulajdon piaci értéke ennél azonban jóval nagyobb. A szervezetnek tulajdonba adott három ingatlan közül az egyikben, Hajdúböszörmény külterületén csárda működik. Ismeretes, hogy az említett egyesület volt az egyik olyan civil szervezet, amely most hevesen tiltakozott az országgyűlési albizottság döntése ellen. Azt kifogásolták, hogy az általuk már évek óta használt létavértesi ingatlant egy fitnesz- és szabadidőcentrumnak ítélték oda. Ezt az ügyet egyébként az albizottság ismét megvizsgálja majd.A Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ) tizenhárom, összesen mintegy 6600 négyzetméternyi ingatlanra, illetve ingatlanrészre (2903 négyzetméter földterület, 3747 négyzetméter iroda) szerzett tulajdonjogot az 1997-es törvény alapján. A TESZ az 1998-as választási kampányban több szocialista képviselőjelöltet támogatott, emblémája szerepelt az MSZP-s plakátokon. Ugyancsak az 1997-es törvény alapján kapta tulajdonba a fővárosban a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány 7681 négyzetméteres irodáját. Az alapítványt az MSZP országos elnöksége hozta létre. Szintén az MSZP-hez közel álló szervezetnek tekinthető a Magyar Nők Szövetsége, amely 1989-ben, a Magyar Nők Országos Tanácsa utódszervezeteként jött létre. A szövetség – többek között – részt vett az MSZP 1998-as választási programjának alakításában is. A Magyar Nők Szövetsége pályázat nélkül kapta tulajdonba az Andrássy út 124. szám alatti ingatlan 777 négyzetméteres irodarészét, amely a teljes épületnek hozzávetőlegesen a háromötöde.