Átfogó egészségfelmérés a magyarokról

Túlsúlyos vagy elhízott a magyar felnőttek fele, a középkorúak csaknem negyven százaléka keringésirendszer-betegségben szenved, s a nők kétharmada, a férfiak majdnem fele panaszkodik nyaki-háti vagy deréktáji fájdalomra, a férfiak majdnem húsz százaléka pedig nagyivónak tekinthető – derül ki többek között abból a vizsgálatból, amelyet az Egészségfejlesztési Kutatóintézet megbízásából a Magyar Gallup Intézet munkatársai készítettek (www.gallup.hu). A népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémák rendszeres monitorozása még nem valósult meg Magyarországon, így a mostani jelentés alapja lehet a jövőben végzendő összehasonlító vizsgálatoknak.Az egészségpolitikai vezetés, tervezés és értékelés számára az egészségfelmérések hosszú ideje nélkülözhetetlenek számos országban, leginkább Finnországban, Hollandiában, Japánban és az Egyesült Államokban. A rendszeresen gyűjtött anyagok szükségesek az egészségügyi szektor stratégiai döntéseinek előkészítéséhez, a prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez. A tavalyi év utolsó három hónapjában keresték fel a Magyar Gallup Intézet kérdezőbiztosai 440 település 7000, véletlenszerűen kiválasztott nagykorú polgárát. A válaszok alapján készült értékelés becsült adatai a teljes felnőtt lakosságra vonatkoztathatók.A lakossági egészségfelmérés több megdöbbentő adattal szolgál. Túlsúlyos vagy elhízott a felnőttek fele, a nők 40,1 a férfiak 32,5 százaléka keringési betegségben szenved, az idős korú nők háromnegyedénél, a férfiak kétharmadánál fordulnak elő ilyen betegségek. A nők 63,8, a férfiak 49,1 százaléka nyaki, háti vagy deréktáji fájdalomra panaszkodik, asztmában vagy allergiás betegségben szenved a nők 18,2, a férfiak 12,4 százaléka, cukorbeteg minden tizenharmadik nő és minden tizenhatodik férfi. Egészségproblémái miatt tartósan korlátozott a társadalmi életben való részvételben a felnőtt magyar lakosság több mint húsz százaléka, a 35 és 65 év közötti nők 19, a férfiak kilenc százaléka pedig lelki egészségproblémákkal küszködik.Világszerte felismert tény, hogy a dohányzás súlyos egészségkárosodást okoz: becslések szerint jelenleg minden tizedik felnőtt ember haláláért felelős. A hosszú ideig dohányzók felének a dohányzás okozza a halálát, nagy részük 20-25 évet veszít a születéskor várható élettartamából. A most napvilágot látott egészségfelmérés adatai szerint Magyarországon a nők 23, a férfiak 38,2 százaléka dohányzik napi rendszerességgel. Minden tizenegyedik nő és minden negyedik férfi naponta legalább egy doboz cigarettát szív el.Önpusztítók vagyunk az alkoholfogyasztás terén is. A mértékletes alkoholfogyasztás széles körben elterjedt gyakorlat, s nagyivónak tekinthető a nők 5,2, illetve a férfiak 19,4 százaléka. A nagyivás különösen emeli a stroke (szélütés) kockázatát, különösen a nők körében, s az alkoholfüggők 30 százalékára jellemző a májzsugor.Miközben a magyar lakosság egészségügyi mutatói igen rosszak, a megkérdezettek harmada úgy érzi, semmit nem tehet egészsége megőrzéséért. A felmérést megelőző egy évben nem járt fogorvosánál a felnőtt lakosság kétharmada, nem volt nőgyógyásznál öt éven belül a középkorú nők ötöde, az időskorú, 65 év feletti nők kétharmada.A születéskor várható átlagos élettartam 1999-ben Magyarországon férfiak esetében 66,3, nőknél 75,1 év volt, s ez messze elmarad az Európai Unió átlagától, de még a környező, kelet-európai országok vonatkozó adataitól is. A kormányzat az Egészséges nemzetért népegészségügyi program segítségével 2010-re 70, illetve 78 esztendőre szeretné az átlagéletkort kitolni. A halálokok között a szív- és érrendszeri betegségek vezetnek, de messze az európai átlag felett halnak meg honfitársaink a rosszindulatú daganatos betegségekben. Az utóbbi három évtizedben megtízszereződött az alkoholos májzsugorban elhunytak száma is. Az okok hátterében az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés áll, s ezeken a területeken akar jelentős eredményeket elérni az egészségügyi kormányzat a tíz évre szóló népegészségügyi program megalkotásával. Ősztől szélesítik a célzott lakossági szűrővizsgálatok körét, megteremtik a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerésének lehetőségét is. A 2001–2002-es költségvetés több minisztériumnak jelölt meg pénzeszközöket a népegészségügyi program számára.