Az MSZP időközi kudarcai

Amióta Medgyessy Péter diktálja a baloldalon a tempót, azóta megszaporodtak a szocialisták választási győzelméről szóló írások az ellenzéki pártok sajtójában. Való igaz: Medgyessy Péter előtt megnyílna az út a történelemkönyvek és a halhatatlanság felé, a jelenlegi koalíció politikusai pedig kiégve és megfáradva vonulhatnának az ellenzéki politizálás tespedtségébe. Célszerűbb lenne azonban inkább a valódi megmérettetéseket szemügyre venni, példának okán mondjuk a legfrissebb időközi polgármester-választások kimenetelét. Már csak azért is ajánlatos lenne némi pillantást vetni ezekre, mert egy ilyen időközi voksolás mégiscsak több ezer állampolgárt mozgósít politikai cselekvésre, és ennél biztosabb választási barométert aligha lehet találni.Az elmúlt hét végén például két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen, Kisvárdán és Nyírbo-gáton is polgármester-választást tartottak. Kisvárdán a több mint 14 ezer választásra jogosult közül 5482-en adták le szavazatukat. Oláh Albert független jelölt, az eddigi városvezető 3068 szavazatot kapott, és megnyerte a választást. Bajor Tibor MSZP-jelölt 1469 szavazatot kapott, míg Mártonné Csimbók Ildikóra, az MDF és a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület közös jelöltjére 945-en voksoltak. Nyírbogáton a 2502 szavazásra jogosult közül 1797-en szavaztak, az érvényes szavazatok száma 1753. Simon Miklós kisgazdapárti országgyűlési képviselő, a Fidesz–FKGP– MDF-koalíció jelöltjeként 967 szavazatot kapott, és megnyerte a választást, míg Birta Sándorra, az eddigi polgármesterre, az MSZP jelöltjére 786-an szavaztak.Ennyit a rideg statisztikai adatokról. Nézzük meg, hogy mi van mögöttük. Az állítólag kiemelkedően népszerű MSZP mindkét helyen neves politikust indított. A Kisvárdán ringbe szálló Bajor Tibor jelenleg is tagja a Tisztelt Háznak, ráadásul éppen ennek a körzetnek az egyéni választókerületi képviselőjeként; a parlamentben többek között a területfejlesztési bizottság alelnöki székében is ő ül. A nyírbogáti vesztes, Birta Sándor szintén volt már országgyűlési képviselő, mégpedig az 1994 és 1998 közötti ciklusban. Kettejükre összesen 2255 szavazat jutott a 7235-ből, ami bizony még az egyharmadát sem teszi ki a leadott voksoknak. A kormánykoalíció csak a kisebbik településen indított közös jelöltet, igaz ez „nagyágyú” volt, mivel Simon Miklós többek között a honvédelmi bizottság elnöki tisztségét is betölti, ahol Lányi Zsoltot váltotta fel. Kisvárdán csak az önállóságára oly nagy gonddal vigyázó MDF indított pártjelöltet a jelenleg még behatárolhatatlan (és a köz-vélemény-kutatási adatok szerint láthatatlan) HOME nevű egyesülettel karöltve, és bár Mártonné Csimbók Ildikó csak a harmadik helyet csípte el, de így is csaknem ezer szavazatot kapott.A kérdés persze az, hogy a Fidesz és az FKGP szavazótábora vajon kire voksolt? A körzet parlamenti képviselőjére, Bajor Tiborra vagy a független jelöltre, Oláh Albertre? Ha az utóbbi életrajzát szemügyre vesszük, aligha kétséges az eredmény, mivel Oláh Albert jogász 1990 óta áll Kisvárda élén, 1996-ig az SZDSZ tagja volt, majd kizárták a pártból. Az 1998-as országgyűlési választásokon a baloldalinak aligha nevezhető Vállalkozók Pártja színeiben indult, de nem jutott a második fordulóba. Nem kell nagy szellemi erőfeszítés ahhoz, hogy rájöjjünk, milyen irányba vezethetett innen az útja. Mindezek tükrében okkal gyanítható, hogy Oláh doktor bizony de facto a Fidesz és az FKGP jelöltje is volt, azaz őt is a kormánypártiak közé számíthatjuk.Ez azt jelenti, hogy a két település összes kormánypárti szavazata 4980 voksot tesz ki, ami több mint kétszerese az MSZP jelöltjeire leadott szavazatoknak. Amennyiben az Oláh Albertre leadott szavazatoknál figyelembe vesszük, hogy feltételezhetően szabad demokrata (azaz nem kormánypárti) és pártfüggetlen voksokat is kapott, akkor persze kissé más az arány, de a jelenlegi kormánykoalíció fölénye így is egyértelműnek tűnik. Mindezeknél a kisvárdai adatoknál vegyük figyelembe azt is, hogy még 1998-ban is szocialista jelölt nyerte az egyéni választókerületi mandátumot, azaz egy tipikus baloldali körzet székhelyéről van szó.Vannak itt más érdekességek is. Ugyebár mindkét település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ami közismerten az MSZP egyik fellegvára, hiszen a párt 15 tagú országos elnökségében négy (!) szabolcsi is fellelhető: Baja Ferenc, Csabai Lászlóné, Juhász Ferenc és Tóbiás József. Ez utóbbi kettő tagja a Medgyessy-féle „dream teamnek”, a Tízek Társaságának is. Minden okunk meglenne annak a feltételezésére, hogy a szocialisták egyik legizmosabb megyéje lesz a jövő évi választásokon Esze Tamás és a zsurki vodkagyár földje, ehhez képest a fehérgyarmati időközi országgyűlési képviselő-választás után újabb pofonokat kapott az MSZP Szabolcs népétől. De elgondolkodtató az is, hogy az állítólag padlón fetrengő, abszolút esélytelen kisgazdapárt jelöltje is simán nyerte a helyi választási csatát a koalíciós partnereinek segítségével, ami megkérdőjelezi azt a tényt, hogy tényleg biztos öt százalék alatti párt lesz-e az FKGP jövőre?Na és persze föl kéne tenni egyszer azt a kérdést is, hogy a közvélemény-kutatók vajon hány kérges tenyerű parasztember pártpreferenciáiról érdeklődtek eddig? Mindenesetre a nyírbogáti sikere reményt adhat egy konszolidálódó kisgazdapártnak (de csak annak!) arra, hogy az elvesztett szavazóit visszaszerezze, a két település összesített eredménye pedig újra azt jelzi, hogy ha a koalíció pártjai fegyelmezetten felsorakoznak a közös jelöltek mögé, akkor az MSZP gyakorlatilag esélytelen. De alapos leckét kapott az MDF is, hiszen sokadszor próbált a Fidesz-széllel szemben hajózni, és sokadik alkalommal könyvelhette el az utolsó helyet, valamint azt a tényt, hogy a Fidesz–FKGP akarat nélküle is érvényesül.Szóval minden elemzési szempont azt mutatja, hogy enyhén szólva tévúton jár, aki azt kürtöli világgá, hogy az MSZP választási győzelemre esélyes párt. Tévúton jár, mert újra bebizonyosodott, hogy a vidéki ember nem feltétlenül a bankárok és eurolakájok pártjának képviselőit akarja látni a legfontosabb politikai pozíciókban, és azt se feledjük, hogy egy dologban azért Torgyán Józsefnek is igaza volt: a vidék az ország négyötöde.