Az ő XX. századuk

Az irodalom csak úgy nyüzsög a családi életet, a házasságot, a boldogságot vitató kérdésektől – annál jobban vágyunk a boldogság után, mennél messzebb vagyunk tőle…Németországnak közvéleményét most éppen a családi életnek egy újra fölvetett, folyton fájó és sajgó kérdése tartja izgatottságban.Ez a házasság előtti életnek folyton aktuális kérdése, amely már egy éve nagyszerű vita tárgya a németek között. Az a szokatlanul bátor hangú regény, amelyet Vera írt „Eine für Viele” címmel, s amely azt a kérdést veti fel egy tragikus regény alakjában, hogy tartozik-e a leánynak a férfi is ugyanolyan hűséggel a házasság előtt, mint amilyennel a leányok szoktak adózni férjeiknek; jogosult-e a férfi házasság előtti életének szabadsága vagy nem – tárgyánál és hangjánál fogva a legnagyobb érdeklődést keltette fel.A vízbe dobott kő annál nagyobb hullámot ver, minél mélyebbre vetjük be azt, s most az egyszer csakugyan nagyon mélyen beletalált a mai közönyös társadalomnak szívébe Verának a regénye. És még hozzá az irodalom, amely ennek nyomában fakadt, amely adatokkal, tudományosan, itt-ott filozófiai argumentációval dolgozik, igazán érdekes, fájdalom, sokszor nagyon is érdekes produktumokat vet föl a felszínre. (…)A házasság előtti élet társadalmi hatásainak statikai része felöleli mindazokat a viszonyokat, amelyek a házasság előtti élet terén ma előfordulhatnak. Ilyen az ún. viszonyoknak és a törvénytelen gyermekeknek a kérdése, ilyen a mai polgári házaséletnek, a nőemancipáció okozta új társadalmi helyzetnek a kérdése, ilyen a prostitúció ügye. (…)Az ötvenes-hatvanas évek társadalmi viszonyai, a nagyvárosi életnek s a gyáriparnak gyors fellendülése, a gyári munkásleány részére csábító alkalmat nyújtanak arra, hogy a gyárból hazatérve könnyelműen rohanjon a bűn karjaiba. Másfelől pedig szintén a nehéz megélhetési viszonyok, a házasság késő időre való elmaradása az okai annak, hogy a fiatal ember, mielőtt családot alapítana, másutt keresi fel a szerelem könnyen kínálkozó gyönyörűségét.E tekintetben egészen mások a német nagyvárosok viszonyai, mint a francia egyetemi hallgatók szerelmi viszonyai. A német nagyvárosokban a gyári vagy a vendéglői alkalom hozza létre az ilyen typikus szerelmi idylleket, míg a párisi egyetemi hallgatók viszonyai valóságos vadházasságot képeznek. (Dr. Buday Dezső: A házasság előtti élet s a mai társadalmi morál. In: Bölcseleti Folyóirat, 1903, p. 457–460)