Bukarest kettős mércéje

Hivatalos romániai küldöttség töltött a hónap elején egy hetet a szerbiai Vajdaságban és a Timok-völgyében, ahol román közösségek is élnek. A delegáció tagjai szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy nagyon kevés iskolában folyik románul az oktatás, illetve nincs elegendő román nyelvű tankönyv. A román Köztájékoztatási Minisztérium keretén belül működő, a határon túli románokkal foglalkozó főosztály vezetője, Vasile Ionescu felhívta a figyelmet arra, hogy a Timok-völgyi románok többletjogokhoz juthatnának, ha vállalják nemzetiségüket. A tisztségviselő kijelentette: a Jugoszlávia területén élő román kisebbség jogait ugyanolyan módon kellene tiszteletben tartani, mint ahogy az Romániában történik a „jugoszláv közösség” esetében. A Timok-völgyi románokat Belgrád nem ismeri el nemzeti kisebbségnek, csak egy etnikai csoporthoz tartozóknak. Így kulturális rendezvényeket szervezhetnek ugyan, de nem részesülhetnek más, alkotmányos jogokból. A hivatalos adatok szerint a Vajdaságban 40 ezer, a Timok-völgyében 17 ezer román él, de a helyi román vezetők szerint a közösség elérheti akár a félmilliós lélekszámot is. Az államtitkár bejelentése szerint Bukarest támogatni akarja a Timok-völgyi románok most is meglévő, illetve leendő iskoláit és a szakmai képzést, többek között ösztöndíjak biztosítása révén is.Emellett az egyházi életet is segítenék, illetve a román nyelvű sajtót. Cristian Niculescu külügyi államtitkár a témával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a tárca programot fog kidolgozni a jugoszláviai románok megsegítése céljából. Románia egyébként nem pártolja a Vajdaság elszakadását a szövetségi államtól, azt viszont fontosnak tartja, hogy az ottani románok az eddiginél több jogot kapjanak. Bukarest azt is sürgeti, hogy a jugoszláv szövetségi parlamentben az etnikai kisebbségek is képviseltethessék magukat.- Háttér -Diplomáciai taktikázásA román külügyminiszter taktikát váltott Magyarországgal szemben, az eddigi védekező álláspontot Bukarest offenzív diplomáciája cserélte fel – értékelték a román lapok Mircea Geoana áprilisi budapesti látogatását. A magyar és a román külügyminiszter tavaszi találkozójához feltehetően mindkét fél reményeket fűzött, a mosolydiplomácián túlmenően azonban semmilyen területen nem hozott konkrét eredményt az eszmecsere. Az akkor éppen előkészítés alatt állt státustörvényre vonatkozóan sem közeledtek az álláspontok.A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 92 százalékos parlamenti elfogadása pedig már olyan indulatokat váltott ki a román félből, hogy Bukarest a két ország közötti szerződések felbontását is kilátásba helyezte. A határon túli magyarok számára munkavállalási, utazási, oktatási, kulturális és egészségügyi területen biztosított kedvezményekről szóló törvény ellen Románia nem tudott konkrét fenntartásokkal előállni, így miközben az általánosságok szintjén diszkriminatívnak nevezte a jogszabályt, bírálatait a konzultációk hiányára élezte ki. A román diplomácia vezetője úton-útfélen azt nyilatkozta, hogy Budapest nem folytatott megbeszélést Romániával a státustörvény elfogadását megelőzően. Martonyi János hiába sorolta fel, hogy legalább nyolc alkalommal konzultáltak Bukaresttel, a megbeszélések konkrét időpontjainak és helyszíneinek megnevezését követően sem hagytak alább a román támadások. A bukaresti külügyminiszter napokkal ezelőtt, szokásához híven sajtónyilatkozatban panaszkodott arra, hogy a konzultációkon – ezek szerint mégis voltak megbeszélések – a magyar fél felkészületlensége miatt nem tudtak mélyreható vitát folytatni. Szintén ebben a nyilatkozatban sajnálkozott a román külügy amiatt, hogy a magyar fél nem vette figyelembe Bukarest konkrét javaslatait a státustörvényre vonatkozóan. Panaszkodnak erre akkor, amikor éppen a román fél felvetésére került ki a jogszabály szövegéből a nyereséges gazdasági társaságok támogatása.A valósághoz hozzátartozik, a státustörvény végrehajtásának megakadályozására irányuló román fenyegetőzések három évvel azt követően történnek, hogy Bukarest törvényt fogadott el a határon túli románok támogatására. A kettős mérce, amellyel a románok a saját és a magyarok törvényéhez viszonyulnak, szintén a taktikaváltásnak köszönhető.A washingtoni nagykövetségét a bukaresti külügyminiszteri székért feladó Geoana olykor diplomatikusan is fogalmaz, a mai snagovi román–magyar kétoldalú tárgyalásokra Martonyit azzal hívta meg, hogy Románia őszintén meg kívánja tárgyalni a státustörvény alkalmazásával összefüggő kérdéseket. A baj csak az, hogy éppen Geoana fejtette ki, hogy a státustörvény körüli nézeteltérések tisztázására a magyar–román kormányközi vegyesbizottság hivatott. Ennek budapesti ülésére a meghívót a Határon Túli Magyarok Hivatala már a múlt hónapban elküldte Bukarestnek. A levél kézhezvételét követően azonban menesztették a román társelnököt, s a vegyesbizottság összeülésére vonatkozóan Bukarest mindeddig csak annyit mondott: reméli, hogy erre még az idén sor kerülhet. (Gui Angéla)