E-világon, ha nincs hazád…

Divatjuk van manapság az e előtaggal kezdődő szavaknak. Az e-mailt, vagyis a villanylevelet már szinte mindenki ismeri, az e-commerce az elektronikus kereskedelmet jelöli, az e-demokrácia és az e-kormányzat megmagyarázása viszont jóval nehezebb feladat.Ma már tizedmásodpercek alatt üzenetet válthatunk a világ túlsó szélén élő ismerőseinkkel, lexikonok fellapozása helyett a világhálón barangolva találjuk meg a keresett információkat, s elég bekapcsolnunk a számítógépet ahhoz, hogy pár perc alatt elintézzük a hét végi bevásárlást. Tájékozódni, vásárolni, banki műveleteket végezni, beszélgetni, tanulni, pénzt keresni lehet úgy, hogy el sem mozdulunk a monitor elől. A világháló egyre több ember számára hozzáférhető, így közvélemény-formáló ereje is nő. Erről Magyarországon legutóbb akkor győződhettünk meg, amikor a francia Danone cégcsoport felröppentette a győri kekszgyár bezárásának hírét. Futótűzként terjedt a cég termékeinek bojkottálására felszólító lánclevél, internetes fórumokon több ezren hozzászóltak a témához, és a vita átgyűrűzött az off-line (hagyományos) tömegtájékoztatási eszközök területére is. Úgy tűnik, az ügy megoldódott: a cég és a kormány közötti eredményes tárgyalásoknak köszönhetően mégsem zár be a győri gyár.A történet a magyar e-demokrácia első sikere – fogalmazhatjuk meg a következtetést, de előbb lássuk, mit is rejt a fogalom. A kifejezés a demokrácia gyakorlásához használt elektronikus – internetes – eljárások gyűjtőfogalma. Ide tartozik a neten való szavazás, választás és közvélemény-kutatás is, valamint az interaktív, vagyis kétirányú demokratikus politikai részvétel. Ennek közismert formája a vitafórumok léte, működése. Magyarországon a legátfogóbb kezdeményezés az Index villanyújságé, amelynek Fórumát naponta több tízezer olvasó keresi fel. Itt bárki hozzászólhat a témákhoz, ráadásul a kilétét sem kell felfednie.Az e-demokrácia másik fontos területe a társadalmi mozgalmaknak csapott hírverés. Köztudomású, hogy a globalizáció ellen tüntetők („Seattle népe”) előszeretettel használják a legglobálisabb médiumot, az internetet: e-mailen tartják a kapcsolatot, weboldalaikon pedig aláírási kampányokat szerveznek, és tájékoztatják a nyilvánosságot tevékenységükről és céljaikról.Az e-kormányzat ugyanaz, mint amit a fenti sorok jelentenek, csak kormányzati oldalról. A kormányzati funkciók gyakorlásához szükséges elektronikus eljárásokat felleltározva talán a legfontosabb elemként a papírmentes ügyintézést említhetjük. Ez on-line, vagyis azonnali ügyintézést jelent: engedélyt, igazolványt, jogosítványt szerezhetünk gyorsan és a személyes jelenlét szükségessége nélkül. Fontos része a hitelesített digitális aláírás, amelynek jogi szabályozását nemrég fogadta el az Országgyűlés, és amely nélkül nem lenne szavatolható az adatok biztonsága. Az e-kormányzás másik fontos eleme az adminisztratív szabályok nyilvánossága, ami azt jelenti, hogy a kormányzati szervek weboldalai a nap huszonnégy órájában egyfajta „elektronikus hirdetőtáblaként” üzemelnek, és minden közérdekű adatot tartalmaznak. A kormányzati szféra átláthatóságának követelménye megkívánja, hogy az adózó polgár belenézhessen minden törvényjavaslatba, az állami intézmények költségvetésébe, a döntéshozó testületek tevékenységébe.A lakosság internetes ellátottságának növekedésével (a becsült adatok szerint ma Magyarországon a lakosság kevesebb mint tíz százaléka rendelkezik internet-előfizetéssel) elképzelhető az elektronikus adóbevallási rendszer kiépítése is.Itthon a napokban készült el az az elektronikus kormányzati stratégiaprogram, amelynek fő célja a polgárbarát ügyintézés és a közigazgatás hatékonyságának javítása. Az idén közel ötmilliárd forintba, jövőre pedig további 7,1 milliárdba kerülő programnak megfelelően az „intelligens igazolvánnyal” rendelkezők bárhonnan elérhetik majd a kormányzati szerveket, hivatalokat, s így távolról intézhetik például az autók, ingatlanok átíratásával kapcsolatos formaságokat, igényelhetnek útlevelet, vagy elküldhetik ilyen módon az adóbevallásukat. Első lépésként (őszre) a kormányzati portál készül el, ezen várhatóan megtalálhatjuk majd a kormányzati és önkormányzati szolgáltatások teljes körét. Böngészhetjük a honlap információit, s ha konkrét kérdésünk van, a keresőprogram útbaigazít, és kapcsolatba hoz bennünket a megfelelő hivatallal. Az ötlet nem magyar találmány: az amerikai polgárok már több éve használják a www.firstgov.gov elnevezésű amerikai kormányzati portált, amelynek keresője egyetlen másodperc alatt közel kétmilliárd dokumentumot fésül át, köztük az összes közigazgatási iratot.Stumpf István kancelláriaminiszter szerint az információs társadalom szíve az elektronikus kormányzás, az állam így tud egyre hatékonyabb szolgáltatóvá válni, eleget tenni a polgárok igényeinek. Ehhez azonban első lépésként össze kell hangolni az állami intézmények informatikai rendszereit, mert ezek korábban egyénileg, testre szabottan oldották meg a technikai infrastruktúrájuk kiépítését.Az emberek várják a változást, ugyanakkor szkeptikusak is: az Informatikai Kormánybiztosság felmérése szerint közel kétharmaduk úgy gondolja, a számítógép és az internet elterjedése felgyorsítja az ügyintézést, háromnegyedük viszont úgy vélekedik, hogy ezen a területen a gép soha nem helyettesítheti az embert.A digitális tartalom mellett fontos kérdés az is, hogy a lakosság hány százaléka tartozik a „digitális anafalbéták” táborába, vagyis mekkora azok aránya, akik nem rendelkeznek a számítógép kezeléséhez szükséges ismeretekkel. Őket képezni kell, de ez sem elég az információs kirekesztettség megszüntetéséhez, hiszen nemcsak tudás, hanem lehetőség is kell a világhálóra jutáshoz. A felmérések szerint hazánkban valamivel több mint százhetvenezer háztartás kapcsolódik rendszeresen a világhálóra, ezenkívül körülbelül nyolcszázezer ember barangolhat munkahelyén az információs szupersztrádán. Bár az otthon netezők száma évente megduplázódik, a valódi áttörés egyik akadálya a magas telefontarifa (a világ egyik legdrágább országa vagyunk ebből a szempontból), a másik pedig az, hogy Magyarország még nem csatlakozott a szingapúri egyezményhez, így vámot kell fizetnünk az információtechnológiai termékekért.Az informatikai termékek kereskedelméről szóló miniszteri nyilatkozatot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1996-os szingapúri értekezletén fogadták el – innét a szingapúri egyezmény név. Az egyezmény tagjai vállalták: megszüntetik az informatikai termékekre vonatkozó vámokat és egyéb járulékokat. A nyilatkozatot aláírta Japán, az USA és az EU tagországai, a közép-európaiak közül pedig később Lengyel-, Cseh-, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia is csatlakozott hozzá. Magyarország még nem.Az internetes hozzáféréssel rendelkező polgárok számának növelését – költségvetési korlátok miatt – nem az egyéni, hanem a közösségi hozzáférések megsokszorozásával képzeli el a kormány. A tervek szerint nagy teljesítményű számítógépeket kapnak az iskolák, a könyvtárak, a művelődési és teleházak, valamint a civil szervezetek, tehát a civil társadalom „élőhelyei”.Így mindenki lehetőséget kap arra, hogy bármikor információt szerezhessen, és ne csak a választások idején leadott voksával fejezhesse ki véleményét a kormányzásról.