Érd megyei jogú város lesz?

2001. 07. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pest megye első megyei jogú városa lehet Érd, a budapesti agglomeráció legnagyobb települése, ha a helyi önkormányzat javaslatát a Belügyminisztérium, a kormány és a Parlament is jóváhagyja. Az évente mintegy ezer lakóval bővülő település képviselő-testülete szerint az itt élők vállalják a kihívást, s a szükséges fejlesztéseket a százmilliós többletbevétellel kecsegtető cím nélkül is el kell majd végezni.Érd önkormányzata abban bízik, hogy az Országgyűlés még az idén megyei jogú városnak nyilvánítja a jelenleg ötvenhatezer lakosú települést – nyilatkozta Jackl Tamás aljegyző. A helyi képviselő-testület döntése alapján a polgármesteri hivatal már elküldte erről szóló javaslatát a Belügyminisztériumnak. A törvényes menetrend szerint a tárca augusztus végéig készíti el a kormány elé kerülő előterjesztést, amely novemberben jut el a parlamenti képviselőkhöz. Az aljegyző elmondta: pozitív döntés esetén legkorábban a 2002-es önkormányzati választások után kaphatják meg a címet, amelytől évente több száz millió forintos bevételnövekedést várnak.A hatályos jogszabályok szerint ötvenezres lakosságszám fölötti városok jelentkezhetnek, azonban a megyeszékhelyek akkor is megyei jogú városok, ha az ott élők száma nem éri el a fenti határt. Ilyen például Salgótarján és Szekszárd, viszont négy ötvenezer lakos fölötti település, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron utólag kapta meg a címet.– Érd 1979-ben lett város, akkor mintegy negyvenezren éltek itt, tehát azelőtt Európa legnagyobb faluja volt. A települést még az 1920-as években felparcellázták, és folyamatosan bővül. A rendszerváltozáskor 48 ezer körüli állandó bejelentett lakos élt itt, s azóta évente mintegy ezerrel növekszik az itt élők sora. Előrejelzések szerint a végső lakosságszám 70-80 ezerre tehető majd. Amennyiben az illetékesek beveszik a várost az „elitkörbe”, képes lesz válaszolni a kihívásokra – véli az aljegyző, aki szerint a fejlesztésekre amúgy is szükség lesz. Mint elmondta, az önkormányzati kötelező feladatokat biztosítani kell az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén. Új iskola építését már most is fontolgatja az idén 5,8 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzat. A járóbeteg-, illetve az egészségügyi szakellátás kapacitása elegendő, csupán a kórházi és fekvőbetegellátást kell szerződéssel megoldaniuk. Az érdiek egyébként jelenleg is a budapesti kórházakba mennek.Jackli Tamás hozzátette: nagyívű elképzeléseikhez nincs szükségük lakásépítési programra, mert a zömmel magántulajdonú telkeken egyre-másra épülnek az új otthonok. Nagy feladat viszont a közművesítés: az érdi csatornázáshoz európai pénzeket várnak az ISPA-pályázat révén. A teljes csatornázottság elérése után eltüntethetik a város tengelytörő földútjait.Önkormányzati tapasztalatok szerint az elmúlt években többszörösére emelkedett telekárak egyre inkább kiszorítják innen az üdülőtulajdonosokat és a hétvégi telküket csak hobbiként látogatókat, s ezeken a területeken is növeszik az állandó lakosok száma. Érd és a főváros közlekedési kapcsolata rendkívül jó a közeli M7-es autópálya és az M0-ás körgyűrű kiépítése miatt, de a tömegközlekedés sem rossz. Az aljegyző szerint nagy esélyük van rá, hogy Pest megye első megyei jogú városává váljanak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.