Az Országgyűlés történetének egyik legintenzívebb időszakának nevezte a tavaszi ülésszakot Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte az ellenzék magatartása elsősorban a kormány javaslatainak tagadásában merült ki, de alternatívát azzal szemben nem tudott felmutatni. Ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy több fontos kétharmados jogszabályt támogattak.Három jogszabály, az elektronikus aláírásról, a hírközlésről szóló törvények, valamint a státustörvény elfogadását nevezte a tavaszi ülésszak legfontosabb döntésének Szájer József. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: az informatikai, távközlési ágazathoz kötődő szabályozások elfogadásával e területen Magyarország az élen jár.Hangsúlyozta: a Fidesz szerepe nem merült ki abban, hogy elfogadta a kormány előterjesztéseit, hanem aktív, kezdeményező szerepet játszott, hiszen több törvénymódosítást, illetve önálló képviselői indítványt nyújtott be a parlamentnek. Szájer József példaként említette a sorkatonai szolgálat csökkentéséről szóló javaslatot és a családtámogatási törvény módosítását, amelynek értelmében a nagyszülők is igényelhetik a gyest. Kiemelte, hogy koalíciós indítvány alapján módosították a képviselők jogállásáról szóló törvényt, így a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánossága tel-jeskörűvé vált.Sikeresnek értékelte az európai uniós csatlakozással összefüggő törvénymódosításokat is. Ugyanakkor a frakcióvezető kifogásolta, hogy az ellenzék elutasítása miatt nem született meg a médiatörvény módosítása, így a magyar kormány nem tudta lezárni az úgynevezett média- és audiovizuális fejezetet. Hozzátette: ez alapján úgy tűnik, hogy az ellenzék csak szóban támogatja az integrációt, szavazataival azonban az ország érdekei ellen lép fel.Szájer József szerint az MSZP és az SZDSZ magatartását gyakran jellemezte obstrukciós szándék, a kormány előterjesztéseinek elutasításán túl alternatívát nem tudtak felmutatni. Ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy az ellenzék több fontos kétharmados jogszabályt is támogatott. Megjegyezte, hogy az MSZP és az SZDSZ súlyos alkotmánysértésbe sodorta a parlamentet azzal, hogy nem támogatta a köztársasági elnök által jelölt adatvédelmi biztost.Azokra a bírálatokra, miszerint a kormánypártok uralják az azonnali kérdések, interpellációk és kérdések tárgyalását, Szájer József statisztikai adatokra hivatkozva leszögezte: a Fidesz az ilyen típusú felszólalásokra fordított tárgyalási időnek csupán 12 százalékát tudhatja magáénak, míg az MSZP 22 százalékot, az SZDSZ 25, a MIÉP pedig 15 százalékot. Kiemelte azt is, hogy minden képviselőnek joga azonnali kérdést vagy interpellációt intéznie, függetlenül attól, hogy az ellenzék vagy a kormánypártok soraiban ül.
műtrágya
Erre senki sem gondolt: ettől a csodaszertől minden szobanövény életre kel
