Képzési vita Gödöllőn

Az Európai Unió kapujában nem szüntethető meg a magyarországi környezetgazdálkodási képzés – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Haraszthy László, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke. Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora elmondta, hogy a képzés változatlan feltételek mellett folyik tovább az egyetemen.A gödöllői Szent István Egyetemen 1992 óta, a Környezetgazdasági Intézethez kapcsolódó tíz tanszéken folyik az okleveles környezetgazdálkodási mérnökképzés. A jogszabályok közelmúltban történt módosulása miatt ezt az intézetet is egyetemi karrá kellett minősíttetni. Az elképzelést az egyetemi tanács ellenszavazat nélkül támogatta, a Magyar Akkreditációs Bizottság viszont elutasította. Közben az egyetem mezőgazdaság-tudományi kara nevének megváltoztatását és profiljának a környezetgazdálkodással való kibővítését kérte az Oktatási Minisztériumtól, amely ezt engedélyezte. Az akkreditációs bizottság nem sokkal később úgy döntött, hogy „két hasonló jellegű kar egymás melletti működtetése nem reális”, így a Környezettudományi Intézet június elsejével beolvadt a Szent István Egyetem mezőgazdasági és környezettudományi karába.Haraszthy László szerint ez elhibázott döntés volt. Mint tegnap fogalmazott, az átszervezés miatt a környezetgazdászokat képző tíz tanszékből hét megszűnik, a többi pedig rendszeridegen környezetben folytathatja csak a munkáját. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a döntés hátterében a hallgatók után járó, úgynevezett fejkvótapénz áll, hiszen a környezetgazdász-képzésre nagyon sokan jelentkeznek, a mezőgazdászképzés után viszont egyre csökken az érdeklődés. Kijelentette: az összevonás nem szolgálja az ország érdekeit, ezért felül kellene vizsgálni ezt a döntést.Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora, reagálva az elmondottakra, örömét fejezte ki, hogy a környezetgazdálkodás ügyét Haraszthy László szervezete is felkarolja. Egyben biztosította őt és a közvéleményt, hogy a képzés változatlan feltételek mellett folyik tovább. Hozzátette: a mezőgazdasági és környezettudományi kar elnevezés nem szűkíti a környezetgazdálkodási intézet mozgásterét, hiszen a környezetgazdálkodási agrármérnökképzés tanterve, tematikái alapvetően különböznek a környezetmérnökitől, amelynek indítására a kar akkreditációt kapott. A kar új elnevezése annak a korábbi megállapodásnak a következménye, amely szerint az akkor még mezőgazdaság-tudományi kar úgy támogatta az intézet karrá válási törekvéseit, hogy részére is lehetőség nyíljon a környezettudatos képzés irányába való kitörésre.A most már karon belüli státusú önálló szakot gondozó intézet változatlan tanszéki struktúrában, képzési célokkal és tantestülettel folytatja munkáját. Emellett saját forrásaival továbbra is ő gazdálkodik – emelte ki az egyetem rektora.