Az ökológia-, más néven biogazdálkodást csak szigorú feltételrendszerek betartásával lehet folytatni. Az uniós normákat az EU 1991-ben határozta meg, amelynek alapján Magyarországon 1999-ben kormányhatározat, 2000 januárjában pedig végrehajtási rendelet született. Itthon anynyira sikeres ezek betartása és alkalmazása, hogy Svájc és Csehország mellett csak magyar bioélelmiszerek kerülhetnek külön ellenőrzés nélkül az unióba.Magyarországon ma körülbelül 20 ezer hektáron, mintegy 600 termelő végez ökológiai gazdálkodást, bioélelmiszerekkel a feldolgozókat és a kereskedőket is beszámítva alig ezer ember foglalkozik – nyilatkozta lapunknak Solti Gábor, a Biokultúra Egyesület elnöke. A legjellemzőbb biotermékek a gabonafélék – búza, kukorica, napraforgó, héjatlan tökmag –, de tartoznak ide gyógynövények, a fűszerpaprika, a szürkemarha és a mangalica is. Az ökogazdálkodás az egész országban elterjedt, az így művelt területek nagysága a kertnyitől a több ezer hektárig terjed – mondta az elnök. Hozzátette: vannak még területek, ahol hasonlóképpen gazdálkodnak, de azokat és termelvényeiket addig nem lehet a bio jelzővel illetni, amíg nem jelentkeznek be az egyesületnél a termelés ellenőrzésére. Bioterméknek ugyanis csak ellenőrzött áru minősülhet. A termelés ellenőrzését a Biokontroll Hungária Kht. végzi, amelynek működése oly sikeres, hogy az EU-ba (ottani) ellenőrzés nélkül szállíthatunk. Rajtunk kívül ez csak Svájcnak és Csehországnak adatik meg – közölte Solti Gábor.Talán ezért van, hogy az ökoáruk 80-90 százaléka az unióban talál gazdára, bár egyre erősödik az egyesület által a szombatonként a Marczibányi téren működtetett ökopiac forgalma is, ahol csak ellenőrzött termékeket árulnak. Az elnök tudomása szerint hasonló piackezdeményezések működnek az ország más területein is, de azokat addig nem ismerik el ökopiacnak, amíg nem alkalmazzák az egyesület által megkövetelt ellenőrzéseket.Elkötelezte magát a biotermelés mellett a bébiételeket és-italokat gyártó HiPP Magyarország Kft. is, amely a legtöbb hazai ökológiai termelésből származó nyersanyagot dolgozza fel. Ez nem meglepő, hiszen a cég egyben a legnagyobb szerződéses termeltető, tavaly közel 1300 tonna biotermesztéssel előállított sárgarépát, burgonyát, zöldborsót, karfiolt, paradicsomot, sárga- és őszibarackot, almát, körtét, szilvát és szőlőt – nyilatkozta lapunknak Bódi Csaba, a cég ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve, hogy nem feledkeztek meg a biohúsokról sem. Mint elmondta, jó kapcsolatuk alakult ki a Hortobágyi Közhasznú Társasággal, amelytől szürkemarha borjakat és növendék marhákat vásárolnak, azok különleges minőségű húsát használva fel az ételek készítéséhez. A Hanságligeten létesített üzem feladata a magyar piac mellett a közép- és kelet-európai, valamint a jelentős fejlődést mutató közel- és távol-keleti piacok ellátása. A HiPP Kft. termékeinek felét 30 országba exportálja.Nem csak csecsemőtápszerek jellemzik a bioélelmiszerek piacát, készülnek bioborok is. Kovács Zoltán a Szent György-hegyen 16 hektáron termeszt olaszrizlinget, szürkebarátot és sárga muskotályt, melyekből biobort készít. A termelő lapunknak elmondta, borai attól válnak biová, hogy betartja a vonatkozó előírásokat, nem alkalmaz tiltott szert a szőlőtermelés során, csupán olyan réz- és kénalapú készítményeket használ, mint a bordóilé és a kénpor. Az állati kártevők ellen egyáltalán nem védekezik, mint mondta, azokat természetes ellenségeik ritkítják meg. A talajművelés a sorok tárcsázásából áll, a sorcsíkok pedig csak kaszálással vannak karban- tartva, a termelési technológia amúgy szabadon választott kategóriába tartozik, mindenki ízlésének megfelelőt alkalmaz. Kovács Zoltán egy hektárról 60-65 mázsa szőlőt szüretel, amiből 40-45 hektoliter bort készít, és évente mintegy 90-95 ezer üveg bort palackoz.Jelentős ökológiai gazdálkodás folyik Somogy megyében is, amelynek egyik legnagyobb szántóföldi bionövény-termelője, a babócsai szövetkezet tulajdonában lévő Biofarm Kft. 830 hektáron évente 100 milliót meghaladó értékű biogabonát állít elő. Árujuk hét éve nyersanyagként egyenesen Svájcba jut, ahol bioolajat, bioállatok számára előállított takarmányt, nagyobb hányadából pedig lisztet készítenek. A termékekből azonban az európai piac a most megtermelt többszörösét is felvenné, akár a normál termékekéhez képest 150 százalékos áron is. A termelők szerint a hazai piac „érdektelensége” ellenére is szükség lenne az állami támogatás fokozására legalább az első két évben. Ekkor ugyanis még hiába termelnek a gazdaságok az uniós elvárásoknak megfelelő technológiával, nem minősülnek biotermék-előállítóknak. A kezdetekben minimum 30 százalékos terméskiesés keletkezhet, ez együtt jár az eljárással. Azt, hogy a mezőgazdaság érdeklődése még igencsak szerény a biotermelés iránt, a Somogy megyei hasonló körülmények közt tartott állatlétszám is igazolja. A néhány kisebb farmon és a nagyobb növénytermesztő gazdaságokat kisegítő állattartáson kívül ugyanis a térségben nem állt fel nagy bioállattartó telep. Teljes termékskáláját hazai piacon értékesíti azonban a térség első, már 1970-ben megalakult bioborászata. Öthektárnyi szőlőjével a látrányi pincészet évi tízezer palack különféle fajtájú bort termel. A palackozott árut a villányi, szekszárdi pincék minőségi borainak árához képest is 30 százalékos felárral értékesítik.
terrorcselekmény
A patriótákat lelövik, ugye?
