Korok – istenek

Korea kultúrája időszámításunk kezdete körül egyrészt a kínai, másrészt az indiai buddhista civilizáció hatása alá került. Bizonyos történelmi korszakokban a kulturális-ideológiai közvetítő szerepét játszotta Kelet-Ázsia és a csendes-óceániai szigetvilág, elsősorban Japán között. A koreai mitológiának sok sajátos vonása van. Inkább az ország történetéről vagy egy mesés világról ad képet, semmint az istenek világáról.A megtermékenyítő erő az égből szállt alá a földre, az égi főisten fiának, Hvanunnak a személyében, aki lejött az emberek közé. Apjától három égi pecsétet és háromezer szellemből álló kíséretet kapott ajándékba. Alászállt a szellemeknek épített oltár melletti szent Tang fa tövébe, s a szél-, eső- és felhőszellem segítségével kormányozta a világot, kézben tartotta az emberek sorsát, gyógyította betegségeiket, megszabta bűneik büntetését. Egy nőstény medvét asszonnyá változtatott. Tőle született Tangun, a koreaiak ősatyja, Csoszon állam megalapítója. Tangun majd ezer évig élt, míg hegyiszellemmé nem változott. Feleségül vette a folyamisten, Habek leányát, akitől fiúgyermeke született: Heburu uralkodó. Heburu magtalan volt, s a hagyomány szerint egy alkalommal egy tó partján nagy, könnyező sziklát pillantott meg. Amikor odébb görgették, békához hasonlatos kisfiút találtak alatta, akinek teste aranyszínben sugárzott. Heburu rádöbbent, hogy az ég küldött neki trónörököst. Tangun alakja nagy hatással volt Korea kultúrájára.Számos ős származásának magyarázata a tojásból való születés. Csu Mong, a Ko nemzetség ősatyja úgy született, hogy anyja jobb hónaljában nagy tojás keletkezett, sugárnyaláb ragyogott fölötte, s kikelt belőle egy különös külsejű fiúcska.De más ősi uralkodók is hasonlóképpen születtek: Szok Tharhe egy mesebeli ország királynőjétől származó tojásból, amely ládikóban érkezett a tengeren; Pak Hjokkosze nagy, bíborvörös tojásból, amelyet a szent fehér ló hagyott hátra; Kim Szuro pedig aranytojásból, amelyet kötélen eresztettek alá az égből.A koreaiak hiedelemvilága szerint az egész világmindenséget szellemek és istenségek serege népesíti be, s a legfőbb égi úr, Haninim uralkodik felettük. Főisten ő, aki boldogságot ajándékoz az embereknek, s meghatározza lelkiállapotukat. Hittek szent csillagokban is, amelyektől az ember élete függ. A nagy csillagok az óriások, hősök, bölcsek, az aprók pedig a közönséges halandók jelképének számítottak.Az őskáosz idején három szellem, szamulla szállt alá az égből, és emberré változott. A hagyomány szerint idejüket vadászattal töltötték, s egy alkalommal a Japán-tenger partjára pecséttel lezárt faládát vetett ki a víz, benne kőláda volt. Váratlanul felbukkant az ég küldötte, és kinyitotta a ládát, amelyben három kék ruhás leány, néhány csikó, borjú és ötfajta gabona volt. A leányok japán hercegnők voltak, akik azért jöttek, hogy házasságra lépjenek a három szellemmel. A szamullák feleségül vették őket, s három fővárost alapítottak. Ebben a három szellemben tisztelik a három nemzetség ősét e térségben. A népi hagyomány szerint a hegyekben, folyókban, barlangokban, kövekben, sziklákban, állatokban és növényekben kuiszinok, démonok laknak. A legnépszerűbbek a hegyek szellemei, amelyeknek ura a tigris volt. A víz alatti ország feje a sárkány, amely mindig jó ügyet szolgál, és az uralkodói hatalom oszthatatlanságának jelképe. Megváltozott alakban az ősi vallás sok istene és szelleme vonult be a koreai buddhista panteonba: a hegyek szellemeinek ábrázolásai a buddhista szentek képei és szobrai közé kerültek.Sok mítosznak, legendának van mai koreai íróktól származó feldolgozása, s a koreai mitológia alakjai gyakorta szerepelnek maszkos táncokban, bábszínházban, népi álarcos mulatságokon.