Luxusszállodák: Budapest drága?

A fontosabb európai nagyvárosokban az elmúlt évek trendjének megfelelően a felső kategóriás szállodák átlagárai az idén is tovább emelkednek. Budapest csúcsszállodáinak átlagára megközelíti a Berlinben és Frankfurtban mért, illetve prognosztizált adatokat.Idén a legdrágább szálláshelyeknél áremelkedés várható, hozzávetőleg 5–10 százalékos, ugyanakkor az átlagfoglaltság minimálisan esik vissza a korábbi évhez képest – derül ki a Horwath Consulting felméréséből.A legdrágább szállodák Londonban találhatók. A felső kategóriás szállodák átlagára tavaly és az idén is 300 euró körül mozog. Az angol fővárost Párizs és Genf követi ez évben 270, illetve 240 eurós átlagárral.A legnagyobb átlagár-növekedés Barcelonában várható, ahol tavalyhoz képest csaknem 16 százalékos növekedést prognosztizálnak a szakemberek, 230 eurós szobaárat vélelmezve. A rangsor ötödik helyén Amszterdam található, ahol a luxusszállodák tartósan 80 százalék körüli átlagfoglaltsága mellé folyó évre 210 eurós átlagárat jósolnak, amely 10,5 százalékos növekedést jelent a múlt esztendeihez képest. Amszterdam mögött szorosan Madrid következik, ahol a 77 százalékos átlagfoglaltság mellé 2001-re 207 eurós, szintén tízszázalékos növekedést elérő átlagárat jeleznek. Brüsszelben a prognosztizált négyszázalékos kihasználtság- csökkenéssel szemben az átlagár kilencszázalékos növekedése vélelmezett, míg Münchenben a hasonló mértékű árnövekedéssel 79 százalékról 81 százalékra változhat a foglaltság.A kelet-középt-európai régióban, Münchent és Bécset is beleértve, a luxusszállodák alapadatai eltérő képet mutatnak. A magyar főváros szállodáinak átlagfoglaltsága és átlagára megközelíti a Berlinben és Frankfurtban mért, illetve prognosztizált adatokat, és az ebben a szegmensben a korábbi években Béccsel szembeni hátrányunk is csökkenni látszik. A budapesti luxusszállodák átlagfoglaltsága szerény mértékben, egy százalékkal nő az idén, melyhez kétszázalékos átlagár-növekedés párosulhat.Szembetűnő, hogy a moszkvai luxusszállodák magas átlagára alacsony kihasználtsággal párosul, ami vélhetően elsősorban az orosz gazdasági-politikai élet nehéz kiismerhetőségéből is fakad. Bár Prága népszerűsége az arany háromszög városai között elvitathatatlan, a magas, 75 százalékos átlagfoglaltság mellé alacsonyabb átlagár párosul, ami azt mutatja, hogy a cseh főváros szállodái jelentős árengedményekre is hajlandók. A horvát főváros felső kategóriás szállodáiban tapasztalt adatok megerősítik azokat a következtetéseket, hogy a délszláv háború után magához térő, lassan stabilizálódó horvát gazdaság egyelőre szerény mértékű keresletet vonz magához, amely az alacsony átlagfoglaltságban és átlagárban is kifejeződik.