Népszerű netkávézók

Az internetkávézók műfaja Magyarországon még csak néhány éve vált ismertté, ennek ellenére ma már közel ötven ilyen kávézó működik országszerte. Ezek egy része — húsz-huszonöt kávézó — Budapesten, a többi pedig elsősorban a vidéki nagyvárosokban nyitotta meg kapuit, így az országra sok területen jellemző centralizáció ebben a műfajban szerencsére kevésbé van jelen. Az internetkávézók egy része, szám szerint hat, az Axelero anyavállalata, a Matáv jóvoltából jöhetett létre, és a Matáv Pontokban üzemel, kivétel ez alól a tavaly nyáron a Castro étteremben indított internetezési lehetőség. Az Axelero a megújított Műszaki Könyváruházban nyitotta meg legújabb internetkávézóját. A Liszt Ferenc téri szórakozónegyedben található könyvesboltban három, bérelt vonali internet-hozzáférést biztosító számítógép áll az érdeklődők rendelkezésére.Az internetkávézók legtöbbje már működő vendéglátó-ipari egységekben található. A kávéház-tulajdonosok számára ez a megoldás azért előnyös, mert a tapasztalatok szerint az internetező vendégek hosszabb időt töltenek ott, s általában vissza is térnek: a visszatérő vendégek aránya jóval magasabb, mint a hagyományos vendéglátóhelyeken. A könyvesboltokban üzemelő internetkávézók megjelenése sem teljesen új keletű Magyarországon, ráadásul ezeket azok látogatják, akikre még inkább jellemző a hoszszan tartó és rendszeres szörfölés.Az internetkávézók ma elsősorban a fiatalok, a diákok, valamint a külföldiek körében népszerűek: a tapasztalatok szerint minden hatodik-hetedik vendég külföldi. Egy átlagos internetkávézóba járó vendég legalább napi fél, legfeljebb két és fél órát internetezik. Számos látogató veszi igénybe a diákkedvezményt, illetve a bérletvásárlás lehetőségét, amely tíz-húsz alkalomra szól.Az Axelero megbízásából a Wunderman Cato Johnson által a vendéglátó-ipari egységet üzemeltetők körében készített kutatás eredményéből kiderül, hogy a megkérdezettek kilencvenhat százaléka ismeri az internetet, több mint fele már hallott az internetkávézókról. Az üzemeltetők véleménye a kávézók lehetséges vendégköréről megegyezett a valós tapasztalatokkal, amelyek szerint a fiatalabbakra, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőkre és jobb anyagi helyzetűekre lehet leginkább számítani. Azok, akik nem találnák megvalósíthatónak internetkávézó létrehozását saját egységükben, elsősorban az érdeklődés feltételezett hiányát (ötvenhárom százalék), másodsorban a hely hiányát (tizennyolc százalék) hozták fel érvként. Azoknak, akik elképzelhetőnek tartanák ilyen funkció létesítését, negyvenkét százaléka volt budapesti, ötvennyolc százaléka pedig vidéki, tehát a fent említette szimmetrikusság e tekintetben is igaz a Budapest és vidék közötti megoszlásra.