Nincs szó romák telepítéséről

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) – a napokban megjelent különböző híresztelésekkel ellentétben – nincs semmiféle kidolgozott tervezete arra, hogy romák és szegények telepítését támogassa Borsod-Abaúj-Zemplén megye elnéptelenedett falvaiba. Miklóssy Endre főtanácsos szerint ugyanakkor kezdeményezni kellene különféle, nem tárcahatáskörbe, de a tágabb értelemben vett térségfejlesztésbe tartozó olyan támogatásokat, amelyek javítanának a cigányság helyzetén.Közleményben tudatta az FVM, hogy nem támogatja a cigány lakosság csereháti elmaradott falvakban történő telepítését. A tárca ilyen koncepciót nem dolgoztatott ki, s nem is áll szándékában – egy hasonló elképzelés már megbukott a 80-as évek végén –, mivel az nem szolgálja a roma népesség társadalmi integrálódását. A megyei területfejlesztési tanács és a kistérségi társulások feladatkörébe tartozik a fejlesztési koncepciók és a programok kidolgozása, amelyek egyike sem tartalmaz ilyen betelepítési projektet. Bár valóban sok lakóépület üresen áll az elvándorlások miatt, azonban hasznosításukról – így a földek megműveléséről – csak a tulajdonosok dönthetnek. Ezért az elképzelésnek nincs létjogosultsága mindamellett, hogy nem szolgálja sem a térség érdekét, sem a Cserehát felzárkóztatását – szögezi le a dokumentum.Miklóssy Endre lapunknak korábban elmondta: néhány hete megkereste őt több csereháti cigány vezető, az ötletet pedig mint szakértő akkor jónak találta, ezért segédanyagot készített, amelyben érintőlegesen szerepel a gondolat arról, hogy hogyan is lehetne földhöz juttatni a munkát szívesen végző cigányokat. Ezzel a módszerrel szerinte ösztönözni lehetne a roma és nem roma gazdálkodókat a kihasználatlan területek megművelésére. – Szó sem lenne gettósításról, csupán ilyen módon is fel lehetne zárkóztatni Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ám ezt csak fiatal, életerős, tettrekész cigány és nem cigány emberekkel lehetne megoldani – közölte. A városba kerülő cigányok szerinte azért válnak könnyen deviánssá, mert alapigényüket nem elégíthetik ki, viszont a természethez közeli munkát, így például az állatenyésztést, a földművelést, a gyógynövénygyűjtést és -termelést kifejezetten szeretik. – A cserehári helyi roma vezetők kezdeményezése alapján kialakított segédanyag szakmai vitája még ezután kezdődik, így támadni és kiforgatni egy olyan jó szándékú elgondolást, amelynek kiindulási pontját nem ismerik a tiltakozók, igazságtalan és politikai szempontból is megkérdőjelezhető – vélekedett a főtanácsos.Helyesnek és megvalósíthatónak tartja az elképzelést Náday Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének az elnöke is. – Nem értem a felmerült aggályokat, hiszen ha valaki kész vállalni a költözést és a munkát, akkor meg kell adni neki a lehetőséget – közölte. Szerinte ez igazán kedvező lépést jelentene a cigányság és a hátrányos helyzetű emberek életében, ugyanis sokkal jobb körülmények közé kerülhetnének, mint amilyenben most vannak.