Orosz–kínai barátsági megállapodás

Fél évszázad óta első alkalommal írt alá együttműködési szerződést hétfőn Kína és Oroszország. A húsz évre szóló jószomszédsági, barátsági és együttműködési dokumentumot a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő látta el kézjegyével. Mindkét ország elítélte a hét végi, amerikai ellenrakéta-kísérletet.Az orosz–kínai barátsági szerződés több mint húsz fejezete inkább csak elviekben határozza meg Moszkva és Peking viszonyát az új évszázad elején, különösebb gyakorlati kötelezettségek nélkül, de ez nem von le semmit a jelentőségéből: ilyen szintű politikai dokumentumot a kínai vezetés csak Oroszországgal írt alá, s a szerződés kidolgozását éppen Peking szorgalmazta. Ugyanakkor – figyelemre méltó módon – a felek most először fogalmazták meg, hogy nincsenek területi követeléseik egymással szemben, s folytatják az egyeztetéseket a még nyitott határkérdésekben, megőrizve azok befejezéséig a kialakult egyensúlyt (a demarkáció egyébként már 98 százalékban befejeződött). Moszkva és Peking megerősítette azt is, hogy a határkörzetben tovább folytatja a csapatcsökkentést, a már aláírt megállapodások alapján.A moszkvai dokumentumok szerint mindkét ország „békés ideológiát” képvisel, s az oroszok és kínaiak „örökre barátok, és sohasem lesznek egymás ellenségei”. Putyin és Csiang moszkvai közös nyilatkozata megerősítette, hogy Oroszország és Kína azonos vagy egymáshoz közeli nézeteket vall a fontosabb nemzetközi kérdésekben. Figyelemre méltó, hogy bár a Kremlben megvitatták a Washingtonhoz fűződő viszonyt, tartózkodtak az amerikai kormánynak címzett éles bírálatoktól.Kína hétfőn sürgette az Egyesült Államokat, hogy vegye tekintetbe a rakétavédelmi terveivel szembeni széles körű nemzetközi ellenállást.Mind a kínaiak, mind az oroszok ellenzik az amerikai rakétavédelmi terveket. De amíg Peking kategorikusan elutasítja azokat, addig Moszkva hajlandónak látszik elfogadni egyfajta korlátozott, hadszíntéri rakétavédelmet – jegyezte meg az AFP, hozzátéve: Kína attól tart, hogy a rakétavédelmi ernyő kiterjedhet Tajvanra is, amelyet a pekingi vezetés szakadár tartományának tekint. Az orosz és a kínai elnök megerősítette, hogy változatlanul a hadászati támadófegyverzet csökkentésének hívei, s kitartanak a rakétaelhárító rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról kötött 1972-es ABM-szerződés jelenlegi formájában való megőrzése és tiszteletben tartása mellett.Elemzők kiemelik, hogy a szerződés nem tartalmaz katonai vagy politikai szövetségre való utalást, s inkább a kölcsönös érdekek mentén, különösen a kereskedelmet illetően erősítené a két ország közötti együttműködést. Mindkét fél defenzív magatartást tanúsít a potenciális ellenféllel szemben – vélte a BBC, kiemelve, hogy az utóbbi időszakban felerősödött a két ország versengése a távol-keleti térségben.Ugyancsak a washingtoni tervek kapcsán, de az Egyesült Államok említése nélkül erősítette meg az orosz–kínai nyilatkozat, hogy Moszkva és Peking a többpólusú világ híve, és ez a világrend felelne meg a világ országai alapvető érdekeinek. A szerződés latensen az Egyesült Államokkal szembeni érdekszövetségre is utal.Oroszország ugyanakkor Tajvan függetlensége ellen foglalt állást a nyilatkozatban. Putyin a tárgyalások után bejelentette azt is, hogy a kínai államfő meghívását elfogadva jövőre hivatalos látogatást tesz Pekingben. A két elnök ősszel Sanghajban ismét találkozik, az ázsiai– csendes-óceáni gazdasági együttműködés csúcsértekezletén.Az utóbbi évek orosz–kínai csúcstalálkozóinak krónikájából:1992. december 17–19. – Borisz Jelcin orosz elnök Pekingben aláírja a két ország kapcsolatainak alapelveit rögzítő közös nyilatkozatot. Moszkva Tajvant Kína részeként ismeri el, és megígéri, hogy nem létesít diplomáciai vagy más hivatalos kapcsolatot a szigettel.1994. szeptember 2–6. – Csiang Cö-min kínai és Borisz Jelcin orosz államfő közös nyilatkozatot ad ki Moszkvában az új típusú partneri kapcsolatok kiépítéséről. A külügyminiszterek aláírják a két ország nyugati határára vonatkozó egyezményt.1997. november 9–11. – Pekingben Jelcin és Csiang Cö-min a két ország történetében első ízben húzza meg nagy pontossággal a keleti részen az orosz–kínai határvonalat1998. november 22–25. – Moszkvában tartják Csiang Cö-min és Jelcin első nem hivatalos találkozóját, az orosz államfő tüdőgyulladása miatt a Kreml-kórházban.2000. július 5. – A tádzsik fővárosban, Dusanbében különmegbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai elnök a „sanghaji ötök” (új nevén „sanghaji fórum”) csúcstalálkozója alkalmával.2001. június 14. – Csiang Cö-min kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Sanghajban, a sanghaji fórum csúcstalálkozóján tárgyal. Elutasítják az amerikai országos rakétavédelmi rendszer (NMD) kiépítésére vonatkozó elképzeléseket.