Szorul a hurok a háborús bűnösök körül

Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök Hágába szállítása után a Balkánon egyetlen háborús bűnök elkövetésével gyanúsított személynek sem lehet nyugodt az álma. Az elmúlt tíz napban történtek azt bizonyítják, hogy a nemzetközi bíróság most már sürgős feladatának tekinti a körözöttek letartóztatását és Belgrád mellett Zágrábtól, Szarajevótól és Banja Lukától is elvárja a konkrét együttműködést. Az első lépést Zágrábban tették meg, a szerb kormány után a horvát is úgy döntött, hogy megkezdi a konkrét együttműködést a hágai törvényszékkel.A minap a boszniai szerb miniszterelnökkel közölték világosan Hágában, hogy többé nem érik be az üres ígérgetésekkel, és mihamarabb Hollandiában szeretnék látni a boszniai háború két szerb főszereplőjét, Radovan Karadzsics egykori elnököt és Ratko Mladics főparancsnokot is. Jellemző módon a miniszterelnök hazaérkezése utáni sajtótájékoztatóját nem ezzel kezdte, hanem azt mondta, garanciát kapott arra, hogy hamarosan vád alá helyezik azokat a horvát és bosnyák személyeket is, akik a szerbek ellen követtek el bűncselekményeket. Nem véletlen, hogy a belgrádi vezetők is arra számítanak, hogy vádat emelnek a koszovói albánok egyes vezetői ellen. Főként Hasim Taquit, a koszovói albán UCK egykori vezetőjét emlegetik.Visszatérve a szerb gyanúsítottakra: jelenleg 27 személy ellen van nyilvános vádirat, közülük tizenöten Jugoszláviában vannak, a többiek pedig feltételezhetően a Boszniai Szerb Köztársaságban, annak ellenére, hogy a szerb vezetők nem tudnak Karadzsics és Mladics hollétéről. Az elmúlt napokban többször is felröppent a hír, hogy mindketten Kelet-Boszniában tartózkodnak, Karadzsics állítólag a külsejét is megváltoztatta, bozontos haját leborotválta, szakállat növesztett és enyhébb büntetés reményében Milosevics ellen készül tanúskodni. Felesége cáfolta ezt. Mladicsról, aki az október 5-i fordulatig Belgrádban tartózkodott, szinte semmit sem lehet tudni, csak azt, hogy elfogása roppant nehéz lesz, mivel még nagy a tekintélye a szerb katonák előtt.Belgrádban a Milosevics kiszolgáltatása utáni tíz napban nem történt előrelépés a Hágával való együttműködés törvényes szabályozását illetően, így nem tudni, mire alapozza derűlátását Zoran Djindjics szerb miniszterelnök, aki szerint a tizenöt gyanúsított közül legalább öt felett Belgrádban kellene ítélkezni. A kormányfő nem említett neveket, de a legtekintélyesebb vádlott kétségkívül Milan Milutinovics aktuális szerbiai elnök, akiről közvetlenül Milosevics kiadatása után azt híresztelték, hogy önként készül Hágába. Később ezt cáfolták, viszont a lehetőséget nem lehet kizárni, mivel a koszovói bűncselekmények kapcsán legkevesebbet őt emlegették. A jugoszláv belügyminiszter szerint Milutinovics mentelmi joga nem jelenti azt, hogy nem adhatja fel magát Hágának. A két államfővel együtt került a vádlottak listájára még 1999 májusában Mikola Sainovics, a jugoszláv kormány akkori alelnöke, Vlajko Sztojiljkovics volt szerbiai belügyminiszter és Dragoljub Ojdanics akkori vezérkari főnök. A kormányalelnök Milosevics koszovói bizalmasa volt és a rendőrminiszterrel együtt állítólag jelen volt, amikor a volt elnök parancsot adott a koszovói albán holttestek eltüntetésére. Ezeket a személyeket több száz koszovói albán halálával és mintegy 750 ezer albán elüldözésével vádolja a hágai törvényszék.Jugoszláviában van a hírhedt „vukovári hármas”, Sljivancsanin, Mrksics és Radics is, akikről sokan hitték, hogy az elsők között kerülnek Hágába, de Milosevics elszállítása után kevesebbet emlegetik őket. Azt viszont senki sem tudja, hogy kik lehettek a titkos listákon, ugyanis hetekkel ezelőtt Hágából kiszivárogtatták, hogy 70-80 vádirat készül a koszovói események miatt, főleg a belügy alkalmazottai ellen.Belgrádnak külön veszélyt jelent, hogy a háborús bűnösök kiadatása szorosan összefügg a külföldi segélyekkel.