Véletlen egybeesés?

Éppen a baszk autonóm elnök lehendakari meghallgatásának előestéjén csapott le ismét az ETA. A Baszkföld függetlenségéért fegyverrel és terrorista eszközökkel harcoló szervezet eddig már többször is bizonyította, hogy ért az időzítéshez. Ezúttal egy madridi rendőr volt az autóba rejtett pokolgép áldozata. Ám most már egész Spanyolország számára világos: a merényletek legfőbb célpontjai már régen nem az éppen eltalált katonák, rendőrök, vagy helyi politikusok. Az ETA elsődleges célja, hogy sakkban tartsa a baszk nemzetet és ezen belül is a hazafias érzelmű baszk polgárokat és politikai tömörüléseket. A terrorszervezet azt kívánja kierőszakolni, hogy a baszk nacionalisták politikai síkon is követeljék a tartomány elszakadását, és nyíltan forduljanak szembe a nagy országos pártokkal.Az ETA őrült öldöklésének legújabb hulláma az általa másfél éve felmondott tűzszünet óta tart. A fegyvernyugvás rövid időszakát a szervezet a megerősödésre, új infrastruktúra kiépítésére, új rejtekhelyek kialakítására fordította. Ma már a spanyol fővárosban, Madridban is, vagyis számára ellenséges környezetben is kiépítette a szervezeti és technikai bázisát. Ezt a legutóbbi merénylet után a belügyminiszter, Mariano Rajoy is megerősítette. Hiába a spanyol rendőrség és a vele együttműködő külföldi rendőrségek nyomozó munkája, hiába néhány fegyverraktár és kisebb ETA-kommandó elleni sikeres akció, az ETA olyan, mint egy hétfejű sárkány: ha az egyik fejét levágják, kinő helyette egy új.Az ETA frusztrált és talán éppen ezért egyre gátlástalanabbul gyilkol. A spanyol társadalom és a hispániai politikai elit szinte teljes egységbe forr egy-egy ETA-akció utáni napokon a terrorizmus elleni tiltakozásban. A néma és hangos tüntetések azt jelzik, a spanyolok nem akarnak félni a terrortól. Az ETA egyébként már régen totális terrorháborút indított az egész ország területén, szinte egyetlen nagy párthoz tartozó helyi politikus nem érezheti biztonságban magát. Az ETA társadalmi támogatottsága azonban Baszkföldön is mélyponton van. Ezt a terroristák politikai karjának tartott Euskal Herritarok (EH) nevű pártot a baszk autonóm választásokon ért csúfos kudarc is mutatja. Ez a párt egyébként sohasem ítéli el a merényleteket, és most sem volt jelen a lehendakari meghallgatásán a vitóriai parlamentben, amikor a tartomány képviselői néma csenddel adóztak a madridi gyilkosság áldozatának. Az ETA frusztrációját csak fokozhatja, hogy a jelenlegi és a választások megnyerése után a leendő baszk autonóm elnök, Juan José Ibarretxe a parlament előtt nem tett engedményeket a terroristáknak. A béke megteremtését mindenekfeletti prioritásnak tekintette, és kijelentette: a vitóriai parlamentet a békéről folytatandó párbeszéd valódi fórumává kell tenni, segíteni kell a terrorizmus áldozatainak hozzátartozóit és segíteni kell a helyi rendőrséget, az Ertzaintzát a mindennapossá vált utcai erőszak, az úgynevezett kale borroka megfékezésében. Ibarretxének nem lesz könnyű dolga. Madridból nagy nyomás nehezedik rá, hogy ő és pártja, a Baszk Nemzeti Párt (PNV) lépjen fel keményebben a terroristák ellen. Eközben a baszk társadalom számára érthetően kell artikulálnia azt: mit is ért a tartomány önrendelkezésének megteremtése alatt. Ráadásul, ha eddig nem értette volna meg az ETA üzeneteit, minden egyes jelentősebb politikai lépése előtt (persze csak véletlen egybeesésként) a terroristák esetleg újra le fognak csapni.