Vita az Ereklyés Országzászlóról

Civil szervezetek, mozgalmak, politikusok és magánszemélyek kezdeményezését veszik semmibe mindazok, akik gátolják a budapesti Szabadság téren 1928-ban fölállított és 1945-ben a szovjet katonák által lebontott Ereklyés Országzászló visszahelyezését – nyilatkozta lapunknak Bartal Sándor, Belváros-Lipótváros kisgazda alpolgármestere. A tér történelmi helyreállítására az itt zajló mélygarázsépítés lehetőséget adna, de ezt nemrégiben a kerületi képviselő-testület balliberális többsége elvetette.Nem adjuk fel a Szabadság tér méltó rendezésének nemzeti ügyét, s az Ereklyés Országzászló visszaállításának kérdését az V. kerület polgári vezetése a nyári szünetet követő első ülésen ismét előterjeszti – jelentette ki Bartal Sándor. Szerinte a lakosságot irritálja az is, hogy a rendszerváltozás után 11 évvel még mindig a téren áll a szovjet hősi emlékmű. A hazai orosz diplomaták korábban még az ideiglenes elbontáshoz sem járultak hozzá.Mint arról korábban beszámoltunk, az Ereklyés Országzászló viszszaállítását kezdeményezte a Magyarok Világszövetsége és a MIÉP fővárosi szervezete, továbbá számos magánszemély. A rekonstrukció a Kiscelli Múzeumban található eredeti tervek alapján 35-40 millió forintba kerülne. Ezt adományokból fedeznék.Karsai Károly fideszes polgármester szerint a magánberuházásban készülő több mint 800 férőhelyes mélygarázs kivitelezése előtt kellene dönteni, mert az országzászló felállítását befolyásolja a födémek statikai tervezése. Utólag már jóval drágábban történhet meg a rendezés. A belvárosi testület július 10-i ülésén a tavaly novemberben többségbe került MSZP, SZDSZ és a Fórum a Belvárosért frakció még csak napirendre sem tűzte a tulajdonosi hozzájárulás kérdését. Az Ereklyés Országzászló rekonstrukciójához szakhatósági hozzájárulást adott az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója a kerületi polgármesterhez írott levelében közölte: az emlékmű – mint köztéri képzőművészeti alkotás – 73 évvel felállítása és felavatása után nem lehet esztétikai, szakmai bírálat trágya. Ezzel szemben a MTA Történettudományi Intézete részéről Szász Zoltán nem javasolja a helyreállítást. „A köztéri szobrok a politikai propaganda eszközei” – írja szakvéleményében. Szerinte az ilyen emlékművek rekonstrukciója csak hátrányos lehet Magyarország európai integrációja, a kisebbségi magyarok érdekének szolgálata és a szomszédos országokkal kialakítandó jó viszony szempontjából.E sajátságos álláspontot nem osztja, sőt felháborítónak tartja Pál Márton, aki többedmagával a Szabadság tér teljes történelmi helyreállítását tűzte ki céljául. A Szent Korona Szövetségen belül alakult társaság szeretné visszaállítani a Magyarországtól elszakított területeket szimbolizáló égtájszobrokat is.- Háttér -Az Ereklyés Országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel. Az emlékművet Lechner Jenő műépítész tervezte, a szobrászati részeket Füredi Richárd szobrászművész mintázta, míg a nyolc méter hosszú díszzászló tervét Lechner Marianne készítette. A haraszti mészkőből készült építmény talapzatában volt az ereklyeföld tartója, amely magában foglalja a csonka Magyarország összes községeinek, Nagy-Magyarország összes törvényhatóságainak képletes földjét, valamint a nevezetesebb történelmi helyek földjeit. Az országzászló talapzatának homlokzatán egy jelmondat áll: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig.” Az emlékművet a magyar címer, az Árpádok, az Anjouk és Mátyás király címere díszítette. A talapzatba vésték a magyar Hiszek egy sorait, az angol lord Rothermere Trianont bíráló szavait, valamint Mussolini kijelentését arról, hogy „a békeszerződések nem örökkévalók”.