A bizottság lezárta a MiG-ügyet

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága lezárta a MiG-ügyet, mivel a testület által tegnap meghallgatott személyek sem tudtak beszámolni korrupciógyanús eseményekről a vadászgépek tervezett modernizációjával kapcsolatban. Sem a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), sem a kormányfő biztonságpolitikai főtanácsadója nem tapasztalt korrupciót az ügyben – derült ki a nyílt ülésen. Szemerkényi Réka, a MeH politikai államtitkára elmondta: a MiG-felújítások ügyében végig a Honvédelmi Minisztérium (HM) folytatta a tárgyalásokat, ő egyetlen alkalommal találkozott Budapesten a felújításban érdekelt DASA képviselőivel, de ez jóval a MiG-repülők modernizációjának elvetése után történt.
Szemerkényi Réka kitért arra, hogy a május 31-i megbeszélésen érdemi kérdésekről nem volt szó, a DASA-cég képviselője a nemzetbiztonsági kabinet február 8-i ülésének hátteréről érdeklődött. Ekkor született döntés arról, hogy a MiG–29-es vadászrepülőgépeket nem teszik NATO-kompatibilissé. Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte: a kabinet döntéséről már másnap értesítette a HM a DASA-t, a májusi találkozó csupán tájékoztató jellegű volt. Póda Jenő, a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója szintén megerősítette: nem tapasztalt semmilyen furcsaságot a döntés-előkészítés során, csak mintha a német cég képviselői agresszívabbak lettek volna, de nem lépték át azt a határt, ami már nem tolerálható.
Az ülésen Keleti György, a bizottság szocialista elnöke felolvasott egy, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója által szignált, március 12-i jegyzőkönyvtervezethez tartozó levelet, amely szerint Faragó Csaba a kormánytól azt a megbízást kapta, hogy ő folytassa le az orosz féllel a véglegesítő tárgyalásokat és az azt követő megvalósító megbeszéléseket a MiG-ügyben. Erre a politikai államtitkár azt válaszolta, hogy a levelet nem látta, nem ismeri, az ügyet az ÁPV Rt. elnöke a sajtóban már tisztázta. A kormánypárti képviselők azt kérték az elnöktől: mutassa meg az írást. Erre Keleti György nem volt hajlandó, így a Fidesz oldaláról többen kétkedésüknek adtak hangot a levél eredetével kapcsolatban.
Répássy Róbert (Fidesz) szerint amikor egy volt kormánytagot azért fizetnek és bíznak meg, hogy politikai döntést befolyásoljon, tevékenysége formálisan a Btk.-ba ütközik, azaz befolyással üzérkedésről lehet szó. Ezzel a politikus Fazakas Szabolcsra, a Horn-kormány ipari miniszterére utalt, aki a MiG-modernizációban érdekelt német–orosz cég német tulajdonosának, a DaimlerChryslernek a budapesti képviseletvezetője.
A meghallgatásokat követően a bizottság zárt ülésen hozott határozatával lezárta a MiG-ügyet. Kosztolányi Dénes (Fidesz) a dokumentumot ismertetve elmondta: a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői egybehangzóan cáfolták, hogy a szolgálatok olyan információkkal rendelkeznének, amelyek a MiG-ek felújításával kapcsolatos korrupciós híreszteléseket bármilyen formában alátámasztanák. Hozzátette: a bizottság megállapította, hogy a nemzetbiztonsági kabinet 2001. február 8-i ülésén elvetette a MiG-vadászgépek NATO-kompatibilissá tételét. – Ezt megelőzően és utána is erőteljes érdekérvényesítést folytattak az ügyben azok, akik évek óta szorgalmazzák az orosz harci gépek felújítását – fogalmazott a politikus. Egy másik határozat értelmében a korábbi bizottsági döntés, amely szerint a miniszterelnöktől kérnek levélben tájékoztatást a MiG-felújításra vonatkozó szándéknyilatkozat aláírása és lemondása közti időszakról, okafogyottá vált. Kosztolányi kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a MiG-gépek ügyében „erőteljes érdekérvényesítést folytatott” az előző kormány honvédelmi, titok- és ipari minisztere.
Keleti György elmondta: a bizottság kormánypárti és MIÉP-es tagjai annak ellenére fogadták el a határozatot, hogy az ellenzéki politikusok kérték, hallgassák meg az ÁPV Rt. vezetőjét. – A bizottság arra vonatkozó információt egyetlen meghívottól sem kapott, ami a korrupciót igazolta volna, azonban a testület olyan megállapításra sem jutott, ami a korrupció tényét kizárná – jelentette ki Keleti. Szerinte két úton lehetséges a MiG-ügy végső lezárása: egyrészt az ügyészségen lévő feljelentés által, másrészt a megindított sajtóperekben hozott ítéletekkel.