A státustörvényhez hasonló jogszabályok általánosan elterjedtek az uniós tagjelölt és tagországokban – jelentette ki lapunk kérdésére Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának vezetője, miután megbeszéléseket folytatott Martonyi János külügyminiszterrel. A német politikus hozzáfűzte, hogy ebben a vonatkozásban nem beszélhetünk magyar sajátosságról.
Elhangzott az is, hogy az EP néppárti frakciója a héten tanácskozott a magyar státustörvényről Brüsszelben. A frakció tegnap módosító javaslatot terjesztett be, amely szerint az EP vizsgálata terjedjen ki a magyar törvényen túl más, hasonló típusú jogszabályokra is. Brok hozzáfűzte: bízik a módosító indítvány sikerében, hiszen az EP-ben az Európai Néppártnak van a legnagyobb frakciója. Martonyi János kifejtette: ő korábban az Európa Tanács velencei bizottságának azt javasolta, hogy ne kizárólag a magyar törvényről készítsen tanulmányt, hanem vegye figyelembe a hasonló jogalkotásokat és gyakorlatot más államokban is.
Martonyi és német vendége egyetértettek abban, hogy a csatlakozási tárgyalások 2002-es lezárása után, 2003-ban ratifikálni kell a csatlakozási szerződést. Így Magyarország teljes jogú tagként vehet majd részt 2004-ben az EP-választásokon.
Elmar Brok tárgyalt az Országgyűlés integrációs bizottságának tagjaival is. Az ülés után Szájer József, a testület elnöke elmondta: a megbeszélésen elemezték azt a határozatot, amely a jövő héten szerepel az EP napirendjén. Ez a Magyarországról szóló országjelentéssel is foglalkozik. Szájer kiemelte: Brok támogatja, hogy Nizzában a tervezettnél nagyobb számú magyar képviselő vegyen majd részt az európai parlamenti üléseken.
Elképesztő gólgála és feltámadás Torinóban; sérülés és piros lap a Real Madrid meccsén
