A vártnak megfelelő a júliusi drágulás

Júliusban 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júniushoz képest, és 9,4 százalékkal haladták meg a 2000 júliusában regisztrált szintet – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A júliusi drágulás összhangban áll az elemzők által prognosztizált értékkel. A jegybank 2001 végére 9,3 százalékos éves, átlagos inflációval számol.

Júliusban a fogyasztói árak – a júniusi szinthez képest – 0,1 százalékkal emelkedtek, így a 2000 júliusában regisztrált szintet 9,4 százalékkal haladták meg. A KSH által számított maginfláció havi üteme 0,8 százalék, az egy évre visszatekintő 10,4 százalék volt júliusban. Az elemzők júliusra 9,36 százalék körüli éves inflációt jeleztek előre.
Az idei év első hét hónapjában átlagosan 10,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az év eleje óta a fogyasztói árak július végéig 6,1 százalékkal emelkedtek.
A fogyasztói árak júniusban 0,3 százalékkal nőttek májushoz képest, és 10,5 százalékkal haladták meg a 2000. júniusi szintet.
2000 júliusában a fogyasztói árak 1,1 százalékkal nőttek júniushoz képest, és 9,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A tavalyi év első hét hónapjában átlagosan 9,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
A KSH adatai szerint 2000 júliusához viszonyítva az élelmiszerek ára 14,1 százalékkal, az átlagot számottevően meghaladva emelkedett. Elmaradt az átlagtól a tartós fogyasztási cikkek 1,6 százalékos, az egyéb cikkek, üzemanyagok 5,1 százalékos és a ruházati cikkek 6,1 százalékos drágulása. Átlag felettinek bizonyult ugyanakkor a szolgáltatások 9,7 százalékos, a háztartási energia 10,1 százalékos és a szeszes italok, dohányáruk 11,8 százalékos árnövekedése.
Az MTI-nek nyilatkozó gazdaságkutatók kedvezőnek és a várakozásoknak megfelelőnek minősítették a júliusi adatokat: prognózisuk szerint az év második felétől a drágulás üteme mérséklődik, és az éves, átlagos infláció 9,3-9,5 százalék között lesz.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint a júliusi mutató trendfordulást, dezinflációs folyamat kezdetét jelzi. A kutató szerint az ipari termelői árak csökkenése és a mezőgazdasági termelői árak növekedése várhatóan lelassul.
Hozzátette: valószínűleg nem lesz jelentős élelmiszerár-emelkedés az év hátralevő részében, ami arra enged következtetni, hogy 2001 decemberében 7,7-8,0 százalék körül alakulhat a tizenkét havi infláció, és éves szinten 9,3 százalék körül lesz az áremelkedés üteme.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa is kedvezőnek ítélte a júliusi adatokat, bár felhívta a figyelmet a maginfláció növekedésére is. A Pénzügykutató Rt. előrejelzése szerint 2001-ben az éves infláció 9,5 százalék körül alakul majd.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az év hátralévő részében is jellemzően mérséklődni fog az infláció, a júliusi adatok alapján az éves drágulás várhatóan 9,3 százalék körül alakul majd.
Rámutatott: a maginfláció nem tartalmazza azokat a mezőgazdasági, valamint idényjellegű termékeket, amelyek árai főszerepet játszanak a nyári időszaki áremelkedésben. Ezek a termékek az utóbbi években egyre jobban kihatnak az infláció alakulására, így a maginfláció várhatóan nem befolyásolja az év hátralévő részében kialakuló mérséklődési folyamatot.
A gazdaságkutatók éves előrejelzésével összecseng a jegybank közelmúltban kiadott prognózisa: az MNB ez év decemberében 7,7 százalékos fogyasztói inflációt vár, ami éves átlagban 9,3 százalékos árindexet jelent.