Az antiglobalista tüntetők randalírozó kisebbségét gyakran illeti a média az „anarchista” jelzővel, miközben Magyarországon is egy ideig anarchista akciók veszélyéről szóltak a sajtó hírei. Az eszme magyar követői azonban eddig tartózkodtak az efféle fellépéstől, ráadásul a magyar anarchisták, úgy tűnik, lassan kimennek a divatból.Hogyan tudnál összeesküvést szőni, édes ifjú elvtársam, olyan presszóban, amelyben üvölt a slágerrádió, hisz a csöndesebb kávéházban nyolcszáz forint egy dupla, és kinéznek a Baleárokról aranybarnán hazatért csinos, harmincas új méltóságos asszonyok” – kesereg az Eszmélet című folyóirat legfrissebb számában Tamás Gáspár Miklós, aki legújabban a hazai radikális baloldal gurujaként jelenik meg a médiában.Valóban, a (szélső)baloldalon valami megváltozott, erre eszmél – némi magyaros késéssel – Krausz Tamás lapja is (Eszmélet/50), amikor TGM cikke mellett az új szám közli a New Left Review (a brit és az európai radikális baloldal emblematikus folyóirata) tavaly januári irányváltásának „dokumentumait”: az új főszerkesztő, Perry Anderson töprengéseit arról, hogy miként változzon a lap tíz évvel a kommunista diktatúrák bukása után és a 90-es évek neoliberalizmusának látványos gazdasági sikereit követően; egy dühödt ellenvéleményt, amely Andersont azért bírálja, hogy cikkében leírta, „(ma) a politikai eszmék területén a jobboldaliak az irányadók, akiknek világos elképzelésük van arról, merrefelé halad (vagy hol rekedt meg) a világ”.
Szicília
Új hírek érkeztek Szicíliából a magyar nőket megerőszakoló migránsok ügyében
