Magyarországon a saját lakásban élők aránya az elmúlt húsz évben növekedett és 2024-ben 91,3 százalék volt az Eurostat szerint. Ezzel a EU-s rangsor harmadik helyén állunk. A sereghajtó Németországban ez az arány 47,2 százalék, vagyis a németek többsége bérelt ingatlanban lakik – írja friss tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató.
Mi szól a bérlés mellett, mik a saját lakásban élők érvei?
A bérlés mellett szól, hogy nem szükséges hozzá nagyértékű beruházás; egyszerűen tovább lehet költözni, ha már nem tetszik a lakás, vagy egy másik településen kedvezőbb munkalehetőség adódik. A vásárlás révén viszont vagyonhoz lehet jutni, ami tartósan növekvő lakásárak mellett hozamot is termelhet; illetve tehermentes ingatlan esetén a havi lakhatási költségek jelentős része megtakarítható – írják.
A tanulmány rámutat: a saját lakásban élők arányát illetően jelentős mértékű különbségek mutatkoznak az uniós országok között a 2024-es adatok alapján. Míg Romániában (94,3 százalék), Szlovákiában (93,1 százalék), Magyarországon (91,6 százalék) és Horvátországban (91 százalék) a lakosság több mint 90 százaléka olyan háztartásban él, amelyik tulajdonolja a lakását vagy házát, addig Németországban ez az arány 47,2 százalék, vagyis a többség bérelt ingatlanban lakik. A saját lakásban élők arányszámai az uniós országokban általában nem változtak jelentős mértékben az elmúlt időszakban. A változás 2005 és 2024 között csak négy tagállam esetén haladta meg a 10 százalékpontnyi mértéket, az adataik az ábrán kiemelve láthatóak. A legnagyobb mértékű, 24,6 százalékpontnyi változás Lengyelországban következett be, amihez a gazdasági teljesítmény fokozatos erősödése, a foglalkoztatottság bővülése, az emelkedő jövedelmek mellett a lakáshitelek kamatait alacsony szinten tartó kormányzati támogatási programok járultak hozzá. Szlovákiában szintén növekedett az indikátorérték, 11 százalékponttal. Luxemburgban és Máltán ugyanakkor csökkent ez az arányszám, előbbi esetén 11, utóbbinál 11,5 százalékponttal. A 27 tagállam közül 19-ben csökkent, 8-ban növekedett a saját lakásban élők aránya az elmúlt húsz évben. (A kiemeléssel jelzett országokhoz képest további országok adatpárjai az interaktív ábrán is megtekinthetőek.)
Magyarországon a 2005-ös 88,1 százalékról emelkedett az indikátorérték a 2024-ben mért 91,6 százalékra. Ezzel éppen ellentétesen mozgott az adat a sereghajtó Németországban, 20 év alatt folyamatosan csökkent 53,3 százalékról 47,2 százalékra.
Mi befolyásolja, hogy egy országban inkább bérelnek, vagy inkább vásárolnak a polgárok?
Az elemzés kiemeli: az állami szabályozási és támogatási rendszernek meghatározó jelentősége van a lakástulajdon-viszonyok alakulásában. A saját lakásban élők arányát számos tényező befolyásolhatja a kutatások szerint:
- a lakásárak jövőbeli alakulására vonatkozó várakozások,
- a lakáspiac intézményi környezete,
- a társadalmi, kulturális kontextus,
- a jelentősebb gazdaságtörténeti mozzanatok,
- az iparosodás,
- a városiasodás folyamatainak lendületessége.
A tanulmány úgy összegzi: számos tényező befolyásolhatja, hogy egy adott országban hogyan alakul a saját lakásukban élők és a bérelt lakásban élők aránya. Meghatározó jelentősége azonban az állami szabályozási és támogatási rendszer minőségének és jellemzőinek van. Az intézményi környezet hozza létre az ösztönzők körét, ugyanakkor sok esetben az egyéni értékrend és az attitűdök jelölik ki a döntéshozók gazdaságpolitikai mozgásterét. Az idén szeptemberben indított Otthon start program közvetlen hatására a havi lakáshitel-törlesztőrészletek csökkennek, közvetett hatására pedig egyes lakáspiaci szegmensekben az albérletárak csökkenésére, illetve az árnövekedés mérséklődésére lehet számítani. A hatások eredőjeként a saját lakásban élők arányának további növekedése várható Magyarországon. Ugyanakkor bérlakásokra itthon és a kelet-közép-európai térség minden országában van releváns társadalmi igény, ezért a bérlakáspiac monitorozása és megfelelő szabályozása továbbra is az államok fontos feladata marad.
