Az állatnál könnyebb embert klónozni?

Az emberi gének kutatásával foglalkozó tudósok egy csoportja szerint embereket könnyebben lehet klónozni, mint állatokat. Felfedeztek ugyanis egy sejtnövekedésért felelős gént, amelynek hiánya a klónozott állatoknál tapasztalt rendellenességeket okozza, és akár rákot is előidézhet, ám az emberi szervezetben jól működik.

A felfedezés híre alig pár héttel követte Severino Antinori olasz embriológusprofesszor bejelentését, amely szerint kétszáz önkéntes pár készen áll az emberi klónozási kísérletekre, amelyek már idén novemberben megkezdődhetnek. A bejelentés nyomán új erőre kaptak a klónozás körüli szakmai, jogi, etikai és vallási viták: több tudós figyelmeztetett arra, hogy az állatokon végzett klónozás tapasztalatai alapján az ember klónozása egyelőre pusztán biológiai szempontból is nagyon kockázatos vállalkozás.

A klónok esetében ugyanis valószínűleg nagyobb a kóros sejtosztódás, a rák kockázata is, amely akkor következik be, ha a sejtek elvesztik önpusztító képességüket, s vég nélküli osztódásba kezdenek. Ennek oka egyszerű: a testi sejt magjából kinyert DNS-állomány a sejt egész élete során ki volt téve káros külső és belső hatásoknak, így már számos hibát tartalmazhat, amelyek kihagyására nincs mód, mivel elmarad az ivaros folyamat.

Az amerikai Duke University egészségügyi központjában végzett legújabb kutatások szerint a fenti bajok okozója egy specifikus génnek tulajdonítható, amely a sejtek növekedésének ellenőrzéséért felelős – adta hírül a BBC. Ha a gén nem működik rendesen, a sejtek koordinálatlanul növekednek, így akár rákos daganat is kifejlődhet belőlük. A természetes módon történő szaporodás során ezt a gént mindkét szülő továbbadja ivadékának, ám a gén több emlősnél – az embereket kivéve – csak az egyik szülőtől érkezik, így az nem képes érvényesülni. Az állatoknál alkalmazott klónozási procedúra befolyásolja a megmaradt aktív gén-felet, amely így nem képes jól működni, a klónozott embrió kellőképpen nem kontrollált növekedését eredményezve. Nem véletlen tehát, hogy a klónozott birkák közül háromszázból egy fejlődik rendesen – emlékeztet a BBC cikkírója – , hiszen például Dolly is e gén hibájának következtében szenved elhízástól, valamint túl korai öregedéstől.

A tudósok az emberek és állatok genetikai különbségének okára a gének evolúciójának vizsgálatakor találtak rá. Véleményük szerint az eltérés hetvenmillió évvel ezelőtt jelent meg humanoid őseinknél, hogy a születendő gyermek mérete hatékonyan legyen befolyásolható, figyelembe véve az anya méhének méretét.

A gén állatokban és emberekben való eltérő működése új kérdéseket vet fel a gyógyszerkutatás terén is. Eddig ugyanis rákkeltő hatás miatt sok gyógyszerkísérlet állt meg az állatkísérletek szintjén, amelyeket a felfedezés nyomán a kutatók szerint újból meg kell ismételni.

Bőrrákot okozó gént találtak. Amerikai kutatók azonosítottak egy olyan gént, amely a bőrrák legveszélyesebb fajtájának, a melanomának a kialakulásához járul hozzá. Az Id1 blokkolja azt a gént, amely a rákos állapotot közvetlenül megelőző szakaszban levő sejtek rosszindulatú burjánzásának féken tartásáért felelős. Fokozott jelenléte csak a melanoma kezdeti szakaszában mutatható ki – tehát akkor, amikor a rákos bőrszövetekből a kór még nem kezdte meg a halálos behatolást a szervezet belsejébe. A gén azonosított jelenléte tehát mintegy korai vészjelzőként szolgálhat.