Folyó áron számítva az idegenforgalmi szállásdíjbevételek majd 37 milliárd forintra rúgtak az első fél évben, ami a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva kilencszázalékos emelkedést jelent – derült ki a KSH által tegnap közétett adatokból. A jegybank azt jelentette: az idegenforgalom bevétele az első fél évben 1,9 milliárd euróra tehető, húsz százalékkal magasabbra, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A magyar gazdaság egyik legerősebb húzóágazata az idegenforgalom, ennek ellenére csak 1999-ben készült el az első központi turisztikai fejlesztési stratégia, amelyet 2000-ben váltott fel a Széchenyi-terv: ebben az egészség- és a gyógyturizmus kapta a leghangsúlyosabb szerepet, de a gazdasági tárca kiemelten kezeli az úgynevezett aktív turisztikai termékek fejlesztését is, mint a vízi és a lovas turizmust, a kulturális idegenforgalom támogatását.
A kormányzati cél az, hogy minőségi fejlesztésen essen át a teljes hazai idegenforgalmi ágazat, s lehetőség szerint kiküszöbölődjön az a rövid, nagyjából kilencvennapos idegenforgalmi szezon, amely jelenleg jellemzi a magyar vendéglátást. Ennek révén jelentős mértékben növelhető lenne a magyarországi kereskedelmi vendéglátóhelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, s a magasabb szintű – tehát drágább – szolgáltatások révén a turisták több pénzt költenének el hazánkban.
A szolgáltatások fejlesztéséhez a Gazdasági Minisztérium (GM) a Széchenyi-terv idei keretéből tizennyolcmilliárd forintos pályázati összeget kíván az idegenforgalmi ágazatban működő vállalkozások támogatására fordítani, hétszer akkora összeget, mint amekkora 2000-ben állt rendelkezésre. Emellett pedig különböző összegeket biztosít a tárca az idegenforgalmi szempontból kiemelt szerepet betöltő régióknak – közöttük természetesen a Balaton és a Tisza-tó környéki -, a turisták által preferált településeknek. A regionális szinten felhasználható forrásokat növelte a legnagyobb mértékben a szaktárca, ennek összege meghaladja az egymilliárd forintot, amely összeg 738 százalékkal nagyobb a regionális szinten „szétosztható”, 2000. évi értéknél.
A bruttó nemzeti termék (GDP) egytizedét már tíz éve a turisztikai ágazat állítja elő. Devizabevételei megközelítik a négymilliárd eurót (kb. 988 milliárd forintot), aktívuma pedig 2,6 milliárd eurós (kb. 642 milliárd forintos) szintre rúg.
Az idei év első hat hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 2,6 millió vendéget fogadtak, akik összesen 7,1 millió vendégéjszakát töltöttek el. A legerőteljesebb növekedést az ötcsillagos szállodákban regisztrálták, ahol a vendégéjszakák száma 23 százalékkal nőtt. A legnagyobb forgalmat továbbra is a háromcsillagos szállodák bonyolították le, ahol 12 százalékos forgalombővülést jegyeztek. Június végéig a szállodák szobakihasználtsága 43,5 százalékos volt, ami kismértékű emelkedést mutat a múlt év azonos időszakához képest. A szállodák mellett a legtöbb vendéget a panziók – 85 ezret – és a kempingek – 62 ezret – fogadták, ez utóbbi szállástípus forgalma az átlagosnál nagyobb mértékben bővült. Az 1,3 millió belföldi vendég több mint hárommillió éjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma egy, míg a vendégéjszakáké összességében négy százalékkal csökkent. A legnagyobb arányú csökkenés az egycsillagos szállodákban és a kempingekben mutatható ki, ahol 33, illetve 21 százalékkal kevesebb belföldi vendég 39, illetve 17 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltött el. A külföldi turisták 4,1 millió éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeken, vendégéjszakáik nyolcvan százalékát szállodákban regisztrálták.
Június végén országosan 25 gyógyszálló több mint 3800 szobával és csaknem 8600 férőhellyel állt a vendégek rendelkezésére. A gyógyszállók üzemmérete átlagosan 154 szoba, ami mintegy két és félszerese az átlagos szállodaméretnek. A szállodai férőhelyek kilenc százaléka található a gyógyszállókban, míg az összes szállodai vendégforgalomból 12 százalékkal részesedtek.
Az év első felében a gyógyszállók 101 ezer külföldi és 69 ezer belföldi vendéget regisztráltak. A 610 ezer vendégéjszaka 67 százalékát a külföldi vendégek töltötték el. Az átlagos tartózkodási idő nem változott: külföldi vendég esetében négy, belföldinél 2,9, összességében pedig 3,6 éjszaka volt. A gyógyszállók a szállodák összes szállásdíjbevételeinek 12 százalékát adták.
A turizmus teljesítményéhez jelentős mértékben járult hozzá a balatoni régió, tekintettel arra, hogy a vendégéjszakáknak majdnem harminc százaléka évről évre ezen a területen realizálódik. A külföldiek tavaly 3,2 millió vendégéjszakát töltöttek a „magyar tenger” környéki fizetővendéglátó helyeken, a magyarok pedig 1,5 milliót. Budai Zoltán, a GM turisztikai helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek azt mondta: jól megfigyelhető, hogy egyre népszerűbbek az igényesebb szálláshelyek a magyarok körében, hiszen mind a négycsillagos, mind pedig a háromcsillagos vendéglátóhelyek forgalma több mint tíz százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban a Balaton környékén.
A Balaton menti, jelenleg zajló fejlesztésekről a helyettes államtitkár lapunknak elmondta: pillanatnyilag 26 milliárd forintos turisztikai beruházás van folyamatban, a vállalkozók, az önkormányzatok valamennyi, a Széchenyi-tervben meghatározott idegenforgalmi programhoz kapcsolódtak. Az egészségturizmus fejlesztését szolgálják a nagy hagyományokkal bíró gyógyturisztikai központokban, Hévízen, Zalakaroson, Tapolcán, Kehidakustányban zajló építkezések, de előkészítés alatt állnak balatonszemesi, marcali és siófoki beruházások is.
Lezárult a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) által kiírt hágai és berlini külképviseleti pályázat – közölte az MTI. A szakmai bizottság döntése alapján a berlini külképviseleti igazgatói pozíciót Mezősi Csilla, a hágai képviseletvezetői munkakört Gijsbers Lambertus idegenforgalmi szakember nyerte el. A hazai vendégforgalomnak majdnem felét biztosító Németország magyar képviseletének pályázatgyőztese, Mezősi Csilla a Magyar Nemzetnek azt mondta: tervük között szerepel egy infomációs bázis létrehozása a keleti régiókban, most vizsgálják: Lipcse vagy Drezda lenne-e az alkalmasabb helyszín.
Tisza-adó
Videón, ahogy keményen helyre teszik a Magyar Péteréket védő telexes újságírót
