Dunaferr-ügy a parlamentben is

Albizottság felállítását javasolja a Fidesz parlamenti frakciója az Országgyűlés gazdasági bizottságán belül a Dunaferr-ügy vizsgálatára. Az albizottság a Dunaferr jelenlegi és korábbi vezetőit is meghallgatva vizsgálhatná meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által a Dunaferr vezetésével 1996-ban kötött vagyonkezelői szerződés létrejöttének és teljesítésének körülményeit – jelentette be tegnap Latorcai János, a gazdasági bizottság fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.
Latorcai elmondta: ha az albizottság felállítását megszavazza a bizottság, akkor kivizsgálják, az államnak keletkezett-e kára – és ha igen, mekkora – abból, hogy a Dunaferrhez tartozó társaságokban kereszttulajdonlások jöttek létre. A Dunferrnél az acélgyártást végző leányvállalatok állami tulajdonban maradtak, és rendre veszteségesen működtek. Ugyanakkor a kereskedelemmel foglalkozó, illetve a Dunaferrnek különféle szolgáltatásokat nyújtó cégek – amelyekben időközben a menedzsmenthez tartozó vezetők kereszttulajdonlásokkal érdekeltté váltak –, rendre komoly nyereségeket könyvelhettek el, így abból osztalék címen részesedhettek. Igaz, az állam is kapott a nyereségből, ám ez a magántulajdon megjelenésével korlátozottá vált. Az albizottságban megvizsgálják azt is, hogy ezeknek a kereszttulajdonlásoknak a létrehozása szolgált-e egyéni érdekeket, és ha igen, kik élvezték a hasznát. Feltárják továbbá, hogy a látszólagos vagyonnövekedés után vettek-e fel sikerdíjat Dunaújvárosban. Végül megvizsgálják, hogy nem sértették-e meg a versenytörvényt a dunaújvárosi vezetők akkor, amikor 10 évre szólóan kötöttek szerződést egy társasággal dolomit beszállítására úgy, hogy magas összegű, 4 milliárd forintos kötbérrel lehetetlenné tették a versenyt.
A Dunaferr vagyonkezelői szerződésének létrejöttével szemben Latorcai János kifejtette azokat a jogi aggályokat, amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalban összeállított, és a képviselőknek a múlt héten kiosztott, titkos minősítésű jelentés is megfogalmaz. Latorcai elmondta, hogy az ÁPV Rt. vezetése a konszernként működő vasmű vagyonkezelő szervezetére, a Dunaferr Rt.-re kötött vagyonkezelői szerződést az Acél XXI. Kft.-be tömörült menedzsmenttel 1996. október 1-jén. A szerződést kifogásokkal illette az ÁPV jogi igazgatósága és támadta Puskás Sándor, az ÁPV felügyelőbizottságának elnöke is. Fő kifogás az volt, hogy a vagyonkezelői szerződés megkötése után az ÁPV nem tud beavatkozni, ha az állami tulajdonos számára nem kívánatos folyamatok indulnának el. Egy 1996. július 9-én hozott országgyűlési határozat a Dunaferrt a nemzetgazdaság számára jelentős gazdasági társaságok közé sorolta, ezért e határozat végrehajtását kormányrendeletben kellett szabályozni. Az ipari és kereskedelmi miniszter a vagyonkezelő pályázat kiírásáról tárgyaló igazgatósági ülésén jelezte, hogy a kormányrendelet megalkotásáig a pályázati eljárást fel kell függeszteni. De nem így történt, 1996. július 17-én kiírták a pályázatot, a nyári időszak ellenére csupán hat hetet adtak a 37 milliárd forintos saját tőkével rendelkező, évi 300 milliárd forintos bevételt produkáló óriásvállalat átvilágítására és a pályázat elkészítésére a jelentkezőknek. Latorcai leszögezte: csak olyan jelöltek jöhettek szóba, akik „keblen belül és a megfelelő információk birtokában” voltak.
Bonyolítja a jogi helyzetet, hogy a Dunaferrnek 85 százaléka volt állami tulajdonban, amelyből a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 24 százalékkal bírt, a maradék tulajdoni hányadon pedig az önkormányzatok osztozkodtak. Latorcai felhívta a figyelmet az államháztartási törvény hatálya alá tatozó kincstári tulajdoni hányadra. A vagyonkezelés keretében nyújtott ingyenes vagyonjuttatást tiltja az államháztartási törvény a KVI számára, így felmerül a KVI felelős vezetőjének felelőssége is – jelentette ki Latorcai. A pályázat nyertesével 1996. október 1-jén kötötte meg a szerződést az ÁPV, mégpedig a pályázati kiírástól lényegesen eltérve, annál jóval kedvezőbb helyzetbe hozta a vagyonkezelésre vállalkozó Acél XXI Kft.-t. Latorcai – üzleti titokra hivatkozva – nem adott részletesebb tájékoztatást a vagyonkezelési szerződésről. Idézett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1997-ben készített jelentéséből is, amely kritikával illette a Dunaferr-menedzsmenttel kötött szerződést. (Az ÁSZ a szerződést kockázatosnak ítélte és megállapította, hogy a sikerdíjat a vagyongyarapodás alapján állapították meg – vagyonértékelés a szerződés megkötése idején nem történt.)
*
Ötvenoldalas panaszt nyújtott be a rendőrségnek Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
(KEHI) elnöke, mert az bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a KEHI által fél évvel ezelőtt elrendelt büntetőeljárást a Dunaferr Rt. vagyonkezelői szerződéseinek ügyében. Sepsey az MTI-nek elmondta: a nyomozó hatóság nem foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek a feljelentésben szerepeltek. Az ÁPV Rt. megszegte a törvényt, amikor olyan társasággal kötött vagyonkezelői szerződést, amelynek tagjai a Dunaferr Rt. menedzsmentjének tagjai is voltak. Az ajánlat nem felelt meg a kiírási feltételeknek – állítja Sepsey.