Éles vita a szegedi egészségügyről

A szegedi közgyűlés eredetileg augusztus 31-én döntött volna az önkormányzat tulajdonában lévő egészségügyi intézmények szerkezetváltásáról, de Mikola István egészségügyi miniszter és Bartha László polgármester minapi egyeztető tárgyalását követően későbbi időpontra halasztották a döntést.

A szerkezetváltásra vonatkozó kritikák azután fogalmazódtak meg, hogy egyértelművé vált: az önkormányzat tulajdonában lévő egészségügyi intézmények fenntartására és működtetésére a Fusiomed Kft. tette a legjobb ajánlatot. Ezt az a szakmai bizottság állapította meg, amelyben képviseltette magát az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Csongrád megyei ÁNTSZ, a Magyar Orvosi Kamara, az érintett önkormányzati bizottságok, felkért szakértők és a polgármester, aki szintén orvos. A bírálók között volt a közgyűlés MSZP-frakciójának több tagja, miközben a szegedi orvosi kamara vezetése azt javasolta, hogy a szerkezetváltásra csak a törvényjavaslat elfogadása után kerüljön sor.
A több mint másfél éve húzódó folyamat bírálóihoz csatlakozott a Cser Ágnes vezette Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetősége is. Cser kijelentette: Szegeden valójában egy többmilliárdos értékű vadprivatizációról van szó, amely csak egy szűk gazdasági érdekcsoportot szolgál. Ezzel szemben Bartha László polgármester állítja: a szerkezetátalakítás nem jelent tulajdonváltást. A tervezet szerint a város és a Fusiomed Kft. által közösen létrehozott részvénytársaság kapná meg a fenntartás jogát.
A szerkezetváltás célja a város és vonzáskörzete egészségügyi ellátásának, valamint a szektor dolgozói életkörülményeinek javítása. Az intézmények fenntartására és működtetésére ajánlatot tevő Fusiomed Kft. 1,5-2 milliárd forint bevitelét ígéri, amennyiben aláírják a szerződést. Az önkormányzat viszont a rendelkezésére álló tulajdonhoz kapcsolódó eszközpótlék, csere és értékesítés kapcsán befolyt összegeit forgatja vissza a létrehozandó társaságba.
A tervek szerint az egészségügyi ellátásért felelős szakmai egységet a már említett részvénytársaság hozná létre kft. formájában. A dolgozók választhatnának, hogy a továbbiakban alkalmazotti munkaviszonyban vagy vállalkozásban végzik a feladataikat. Egy év múlva ezt még újragondolhatnák és lehetőségük nyílna a változtatásra. A Fusiomed Kft. az első évben a munkavállalók számára minimum 25 százalékos átlagbéremelést, majd ezt követően minden évben az infláció feletti, tehát reálértékben növekvő bérfinanszírozást vállal.
Lapunk megtudta: a Fusiomed célja a rendszer teljesítőképességének és költséghatékonyságának növelése. Ennek eszközeiként a gazdaságirányítás és háttérszolgálat centralizációját, a kiszolgáló tevékenységek racionalizálását jelölik meg. Komoly eredményeket várnak az érdekeltségi rendszer bevezetésétől, a minőségbiztosítástól és az optimális betegutak kialakításától, valamint egy olyan informatikai rendszer kiépítésétől, amely színvonalát tekintve túllép a jelenleg használt megoldásokon.
*
Várhatóan három hét múlva kezdi meg az Országgyűlés egészségügyi bizottsága a szegedi egészségügyi intézmények tervezett privatizációjának vizsgálatát. Csáky András, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MDF-es alelnöke javaslatára megvizsgálják nemcsak a szegedi, hanem a kiskunhalasi és a soproni magánosítási törekvéseket is. A testület felkéri az egészségügyi minisztert és az orvosi kamarát, hogy adjon tájékoztatást a kialakult helyzetről. Béki Gabriella, az ellenőrző albizottság SZDSZ-es vezetője közölte, az albizottság a következő ülésén már elkezdi a vizsgálódást.
*
Érzékeny megyei közgyűlési viták, heves indulatok kísérik a szegedi egészségügy privatizációs előkészületeit, amelyek miatt nem érdemes most dönteni ebben a kérdésben, s ezért kértem Szeged polgármesterét arra, hogy halassza el a város egészségügyi intézményeinek privatizálását a törvényi szabályozás megszületéséig. Ugyanakkor a privatizáció olyan forrásbevonást jelenthet, ami nem nélkülözhető a szegedi egészségügy számára – szögezte le Mikola István egészségügyi miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón. Nem a „nagy kaszáló érdekeltségre”, hanem az egészségügyben hosszú távon fantáziát látó befektetőkre van szüksége az ágazatnak – tette hozzá. (V. A.)